Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
gariter chibriones dicuntur". 8 1312-ben a modius köznyelvi megfelelője (modius alis ako). 9 Csak 1577-ből ismerem elsőnek a későbbi közkeletű latin urna szó, kétségtelenül akó jelentéssel: „urna vei ako". 10 Ugyanakkor ez a latin szó is átveszi az említett akó=adó jelentést is. Balog (Gömör) 1599. évi tizedjegyzékében csöbör (tinna) és icce (média) a mértékegység, de kívülről ráírták: „Vrna seu Akones vini provenerunt." 11 A német kifejezés először 1456-ban tűnik fel Emer alakban, 12 így él a 16. sz.-ban is. A szabályos Eimer ortográfiával elsőnek 1727-ben találkoztam. 13 Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy az Eimer a magyarban jelenthet még, de ritkábban csöbröt (ld. 3.2.5) és vödröt (ld. 3.2.32) is, az akón kívül. A fentiek szerint tehát lehetséges, hogy a mérték nevével együtt ószlovák eredetű, de ez nem bizonyos, mert a néveredet csupán az edény átvételét is jelentheti, a mértékké fejlődés már lehet hazai is. Mint ahogyan az a további, a nyelvészek által rosszul ismert fejlődése is. A 13. sz.-ig egyaránt híg és száraz mérték volt. A 13. sz. során a gabonamérték használatból gabona-szolgáltatás, illetve ilyen jelentéssé alakulva megszűnik e mérték mivolta (ld. 3.3.3). Bormérték szerepében viszont maradva e néven mérték, bár nem bizonyos, hogy a 14. sz. végéig azonos fajtát jelöl. A 15. sz.-tól azonban már egyértelműen azonos fajta (de nem azonos nagyságú) bormérték, kialakulnak helyi alegységei. 3.2.2.2 Nagysága általában, vagyis amikor nem lehet megállapítani bizonyosan, melyik alegységről van szó. 1545-ben 32 pint, 14 1567-ben 1 / 36 fuder, 15 1568 körül VM dreiling, 16 1617-ben l / 22 szekér bor, 17 1625-ben x /sa dreiling, 18 1648-ban 64 icce, 19 1743-ban Maróthi számtankönyvében szintén 64 icce, 20 1744-ben 1 / 10 szekér bor, 21 az 1778. évi számtankönyvben 32 pint, 22 az 1768. évi számtankönyvben Vsa fuder, 23 1 775-ben 64 icce. 24 Vagyis 1 akó általában= 1 / 32 , 1 / 36 fuder (ld. 3.2.9), 1 / 24 , 1 /32 dreiling (ld. 3.2.7), Vio» V22 szekér bor (ld. 4.40.3), 32 pint (ld. 3.2.24), illetve 64 icce (ld. 3.2.11), az utóbbiaknál lehet, hogy pozsonyi akó (ld. 3.2.2.88). 3.2.2.3 Alsólendvai (Zala). Az 1632. évi borszámadás szerint 1 akó az 1 1 / 2 helyi vödör. 25 Az 1718. évi uradalmi utasítás szerint pedig 15 lendvai akó borra 1 lendvai icce bort kell feltöltésül használni. 26 Az alsólendvai vödör nagyságát azonban nem ismerjük (ld. 3.2.31.5), így csak ezt tételezhetem: 1 alsólendvai akó= \ 1 / 2 alsólendvai vödör. Uradalmi mérték. 3.2.2.4 Apáti (Vas). Egyetlen adatom van: 1651-ben azt írják, hogy az apáti akó kisebb a körmendi akónál, 27 de az utóbbi metrikus nagyságát sem ismerjük (ld. 3.2.2.57). 3.2.2.5 Aszófői (Zala). Az 1568. évi összeírásában 1 akó az 1 / 3 helyi vödör, 28 de ennek értékét sem ismerjük (ld. 3.2.31.6).
