Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
1593. Pozsony város visszatérve a régi, a kis mérő használatára, 554 iccéje nagyságát a budaihoz igazítja (ld. 3.2.11.177). 1609. Trencsén statútuma megállapítja a városi akó nagyságát. 17. sz. eleje. Buda megnagyobbítja iccéjét, s vele űrmértékeit (ld. 3.2.11.26). 1627. Bethlen Gábor megállapítja az erdélyi öreg és földes hordók nagyságát. 1630 körül. Kassa növeli a városi köböl nagyságát. 1640. A horvát országgyűlés meghatározza a zágrábi kvartále és font nagyságát. 1657-ben, 1686-ban ismét, az utóbbi évben pedig a gabonamértéknek kő etalont állíttat. 1672. Vajdahunyad meghatározza a bányákban használ vasércmértéket. 1687. Kassa megállapítja a városi hordó nagyságát. 1691. Az erdélyi országgyűlés meghatározza az erdélyi véka, vödör, hordó nagyságát. 1696. Pozsony város visszatér a nagy mérő használatára. 555 17. sz. vége. Kassa csökkenti a városi köböl nagyságát (ld. 3.3.20.50). 1715. Kassa növeli a városi köböl űrtartalmát (ld. 3.3.20.50). 1721. A gubernium Erdélyben a bécsi font használatát kötelezi. 1730 körül Buda növeli bor- és gabonamértékeinek a nagyságát (ld. 2.45, 3.2.2.17, 3.2.11.26, 3.3.26.12). 1733. A horvát országgyűlés bevezetteti a pozsonyi mértékeket, megállapítja a horvát űr- és súlymérték nagyságát. 1745-ben újból szabályozza az űrmérték nagyságát. 1762. Pozsony megye a város mérték-etalonjairól másolatokat csináltat. 1775. Tierenberger professzor megvizsgálva a bányavárosok mértékeit, megállapítja, etaionizálja, illetve a bécsi mértékekhez viszonyítja azok nagyságát (ld. 2.44.2), vagyis rögzítette azoknak jóval korábban meghatározott nagyságát, nagyon valószínűen az akkor még meglévő, de nem említett etalonok alapján. 1776. A helytartótanácsi bizottság a pozsonyi etalonok vizsgálata során meghatározza a pozsonyi akó és mérő nagyságát, megállapítja többek között azt is, hogy a mérő etalonja 1551-ből, az icce etalonja 1715-ből való. 1779—80-ban megismételve a vizsgálatot, újból megállapítja a mértékek beosztását és nagyságát (ld. 2.44.2). 1595. Bereg megye meghatározza a gönci hordó és az átalag nagyságát. Az 1807:22. tc. az országgyűlés gazdasági bizottságának a javaslatára megállapítja a pozsonyi mértékegységek, valamint a tokaj-hegyaljai hordó nagyságát, elrendelve egyúttal a kis (64 iccés) mérő használatát. A helytartótanács így etalonizáltát. 1813-ban uralkodói rendeletre ismét a nagy (74 iccés) mérőt kötelezi, s ennek megfelelően etalont cseréltet a törvényhatóságokkal (ld. 2.44.2 is). 1823. A gubernium a bécsi pintre alapozott, úgy megállapított új erdélyi mértékek használatát rendeli. 1843. Az országgyűlés gazdasági bizottságának törvényjavaslata új elvet és módszert alkalmaz az egységesítésénél: a pozsonyi mértéketalonokra való hivatkozás helyett a bécsi mértékrendszer alapján viszonyszámosan állapítja meg a mértékegységek nagyságát.
