Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

Erdély, Partium. Arad megye, 18/19. sz.: 1,0 boglya — 1,5—2,0 pozsonyi mérő — 2,0 szekér — 3,0—3,4 véka — 1000, 1100/8, 1200, 1600 nöl. — Bihar megye, 17/19. sz.: 16 erdei fa — 1,0/2 köböl — 1,5 pozsonyi mérő — 0,5 szekér — 4,0 véka — 1000, 1100/11 (2 becsült), 1200/3, 1300, 1600 nöl. — Szatmár megye, 17/19. sz.: 0,74—6,2, á. 1,4 köböl — 1000, 1100/5, 1200/2, 1600/2 nöl. — Mármaros megye, 17/19. sz.: 4,0 fertály — 7,0—11,0 köböl — 2,0 pozsonyi mérő —1200 nöl. — Kővár vidéke, 17. sz.: 1,0 falka — 3,0 véka. — K. Szolnok megye, 17. sz.: 1,2—1,6, á. 1,4 köböl. — B. Szolnok megye; 17. sz.: 7,0 véka. — Kraszna megye, 19. sz.: 2,0 köböl — 1600 nöl. — Kolos megye, 19. sz.: 1600 nöl. — Sebes szék, 18. sz.: 1100/3 nöl. — Doboka megye, 18. sz.: 1100 nöl. — Maros szék, 17. sz.: 5,0 véka. — Küküllő megye, 19. sz.: 1600 nöl. — A. Fehér megye, 19. sz.: 7,0 véka — 562; 891; 1600/2 nöl. — Nincs adat Beszterce, Aranyos, Torda, Zaránd, Udvarhely, Csík, Háromszék, Hunyad, Szeben, Fogaras, Brassó területéről. — Jellegzetes viszony a falka Kővárott és a fertály Mármarosban. Jellegzetes ugyanott a köböl magas értéke, és A. Fehérben a nöl alacsony értéke. Az előfordulásoktól eltekintve 1 hold Erdély, Partium területén a következő viszonyokat adta: 1,0 boglya — 1,0 falka — 4,0 fertály — 0,74 —11,0, á. 7,2 köböl — 1,5—2,5, á. 1,9 mérő — 0,5—2,0, á. 1,3 szekér — 3,0—7,0, á. 2,5 véka—562—1600 szélső, 1000—1600 középértékkel 562, 891, 1000, 1100, 1200, 1300, 1600 nöl, vagyis 28,8—57,5 szélső, 40,0—57,5 középértékkel 20,2, 32,0, 36,0, 40,0, 43,2, 46,8, 57,5 ár, becsülve pedig 1100/2 nöl, vagyis 40,0 ár. Dél-Magyarország. Bács megye, 18/19. sz.: 10,0 kapás — 2,0 kaszás — 2,0, 3,5—3,6; 3,0; 3,75^1,0 pozsonyi mérő — 1100/3, 1200, 1600, 2200/2 nöl. — Torontál megye, 19. sz.: 1,5—2,0 pozsonyi mérő — 1600/3, 2000 nöl. — Temes megye, 19. sz.: 5,0 kapás — 1300, 1600/5 nöl. — Krassó megye, 19. sz.: 2,0 pozsonyi mérő — 2,0—3,0 szekér — 1200, 1600/4 nöl. — Jellegzetes viszony nincs. Jellegzetes nagyság: a nöl magas értéke Bácsban, Torontálban. Az előfordulásoktól eltekintve / hold Dél-Magyarországon a következő viszonyokat kapta: 5,0; 10,0 kapás — 2,0 kaszás — 1,5—4,0, á. 2,8 pozsonyi mérő — 2,0—3,0 szekér — 1100—2200 szélső, 1100—1600 középértékkel 1100, 1200, 1300, 1600, 2000, 2200 nöl, vagyis 40,0—79,5 szélső, 40,0—57,5 középértékkel 40,0, 43,2, 46,8, 57,5, 72,0, 79,5 ár. Horvát-szlavón terület. Várasd megye, 18/19. sz.: 0,5; 2,0—3,0 drevenka — — 2,0 pozsonyi mérő — 1200, 1660/2 nöl. — Zágráb megye, 18/19. sz.: 0,68; 2,0—5,0 drevenka — 2,0 pozsonyi mérő — 1200, 1400 nöl. — Körös megye, 18/19. sz.: 2,0 drevenka — 10,0 kapás — 1,0/2; 3,0 pozsonyi mérő — 1,0 pint — 1200, 1600, 4800 nöl. — Pozsega megye, 18/19. sz.: 1,0 kaszás — 2,0 pozsonyi mérő — 50 üst — 1296, 1600 nöl. — Verőce megye, 18/19. sz.: 1600, 2000/2 nöl. — Szerem megye, 18/19. sz.: 7,0 kapás — 3,5 pozsonyi mérő — 500 szilvafa — 1200, 1295 (becsült), 2000/3 (2 becsült) nöl. — Jellegzetes viszony a határőrvidéken a négyszöglépés, a drevenka Várasd, Zágráb, Körös megyékben, a fa Szeremben. Jellegzetes nagyság a nőinél Körös, Verőce, Szerem magas értéke. Az előfordulásoktól eltekintve 1 hold a horvát-szlavón területen a következő viszonyokat adta: 0,5—15,0 szélső, 2,0—3,0 középértékkel átlag és gyakoriság 2,0 drevenka —