Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

500 szilvafa — 7,0—10,0, átlag 8,0 kapás — 1,0—3,5 szélső, 1,0—2,0 középértékkel átlag és gyakoriság 2,0 pozsonyi mérő — 7200 négyszöglépés — 1,0 pint — 500 üst — 1200—4800 szélső, 1200—2000 középértékkel 1200, 1296, 1300, 1400, 1600, 1620, 2000, 4800 nöl, vagyis 43,2—172,6 szélső, 43,2—71,9 középértékkel 43,2, 46,6, 46,8, 50,4, 57,5, 58,27, 71,9, 172,6 ár. Tengerpart. Buccari, 19. sz. 2000 nöl, vagyis 71,9 ár 1 hold. Az országos helyzet pedig, mint 1 hold viszonyai, az előfordulásoktól (gyakoriságoktól) eltekintve, de a művelési ágakat megkülönböztetve, a következő. Szántó: 40—120 barázda — búza, rozs, árpa, hajdina, bab 2,0, zab 3,0—5,0, kukorica 15,0, köles 0,5 drevenka — 1 falka — 0,33; 4,0 fertály — 1,0—4,0; 1,0—2,0, á. 2,0 (gyakoriság is) kila — 0,3—16,0; 1,0—5,0, á. 1,0, (gyakoriság 1,0) 2,0 köböl — 6,4—10,8, á. 8,5 bártfai köböl — 10,9—20,5, á. 14,9 eperjesi köböl — 2,0 gráci köböl — 0,44—6,7; 0,65—3,5, á. 1,31 (gyakoriság 1,0) kassai köböl — 4,0 késmárki köböl — 5,0 lőcsei köböl — 0,5—5,5, á. 2,9 (gyakoriság 2,7) somorjai köböl — 2,4 szenici köböl — 3,0—5,0, á. 4,0 (gyakoriság 3,0) szepesi köböl — 0,66 ungvári köböl — 0,025; 0,06—0,09 kötél — 12 köz — 0,5—1,0 lánc — 0,96—7,6; 1,0—3,0, á. 2,64 (gyakoriság 2,0) mérő —4,2 csejtei mérő — 4,0 köpcsényi mérő — 4,0—10,6, á. 5,3, (gyakoriság 4,0) nagyszombati mérő — 1,5—3,0, á. 2,3 öreg mérő — 0,25—10,0; 1,0—4,0, á. 2,32 (gyakoriság 2,0; 3,0) pozsonyi mérő — 3,0 verbói mérő — 1,0 napszám — 7200 négyszöglépés — 432—495 négyszögrúd — 0,125—0,18 nyilas — kukorica 1 pint — 0,114 rovás — 0,06—0,1; 160 rúd — 1,0 szántó — 2,17—2,5 szapu — 50 üst — 2,0—5,0 véka — 600, 800, 850, 891, 1000, 1070, 1100, 1200, 1296, 1300, 1400, 1500, 1600, 1800, 2000, 2200, becsülve 1100, 1137, 1144, 1200, 1250, 1488, 1600, 2000 nöl, vagyis 21,6, 28,8, 30,6, 32,0, 36,0, 38,5, 38,8, 40,0, 43,2, 46,6, 46,8, 50,4, 54,0, 57,5, 64,6, 71,9, becsülve 40,0, 41,0, 43,2, 45,0, 53,5, 57,5, 71,9 ár. Rét: 1,0 boglya — 1,0—2,0 (gyakoriság 1,0) kaszás — 1,25 pozsonyi mérő — 0,273 rovás — 0,5—3,0 szekér — 4,0 véka — 562, 1000, 1100, 1200, 1296, 1300, 1600, 2000, 2200 nöl, vagyis 20,2, 36,0, 40,0, 43,2, 46,6, 46,8, 57,5, 71,9, 79,1 ár. Legelő: 2,0—3,0, á. 2,5 juh — 1200, 1600, 1800 nöl, vagyis 43,2, 57,5, 64,6 ár. Erdő: 3,3 disznó — 16 erdei számos fa —1000,1100,1200,1600,1630,1640 nöl, vagyis 36,0, 40,0, 43,2, 57,5, 58,6, 59,0 ár. Veteményeskert: 1000, 1100, 1600, 1700 nöl, vagyis 36,0, 40,0, 57,5, 61,5 ár. Gyümölcsöskert: 500 db szilvafa — 1100, 1600, 1100, 1730, b. 2000 nöl, vagyis 40,0, 57,5, 61,5, 62,2, b. 71,9 ár. Szőlő: 1,0; 18,0 font — 1,0—12,0, á. 6,7 kapás — 1,0—2,0 pozsonyi mérő — 1000, 1100, 1200, 1300, 1600, b. 800, 1010, 1200, 1925 nöl, vagyis 36,0, 40,0, 43,2, 46,8, 57,5, b. 28,8, 36,3, 43,2, 69,2 ár. Belső telek: 1000, 1100, 1147, 1200, 1600 nöl, vagyis 36,0, 40,0, 41,3, 46,6, 57,5 ár. Az országos összefoglaló, amelyik 1 holdnak 56 féle viszonyát és ismétléssel 64, egyedileg 30 konkrét, valamint 9 becsült nagyságát (nölet) summázta, egyértelműleg és kétségtelenül bizonyítja a holdnak országosan általános — mert tájtól, kortól, művelési ágtól független — mérték mivoltát. Már az előző korszakban