Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

1. BEVEZETÉS

1.2. ELŐZMÉNYEK Az előzmények, Horváth Tibor Antal kutatásaitól eltekintve — ezzel később foglalkozom (ld. 1.3.) — irodalmi művek, feldolgozások. Két csoportra kell ezeket osztani. Az egyikbe a kor, a másikba a történeti metrológiai művek tartoznak (természetesen csak a kötet témája szerint adom az áttekintést). Az előbbiek célja az volt, hogy a kortársat eligazítsák a mértékek útvesztőiben. Részint kizárólag csak e témával foglalkoztak, részint pedig csak másodlagosan tértek ki e kérdésre, mint pl. a lexikonok, számtankönyvek stb. Célszerű a megjelenés időrendjében sorakoztatni őket. A sort Comeniusnak 1652-ben, Sárospatakon megjelent tankönyve nyitja: néhány esetben példaként foglalkozik a mértékekkel.

3 A következő évben jelent meg Apáczai enciklopédiája: egy bekezdésben tárgyalja a mérést.

4 Comenius „A látható világ" c. műve 1675-ben jelent meg: egy fejezetében ismerteti a mértékeket.

5 Az 1689-ben, Lőcsén megjelent számtankönyv már hosszabban foglalkozik a mértékekkel.

6 Ez a 17. század termése. Nézzük a következőét. Egy ismeretlen szerzőtől származó, 1717. évi, kéziratban maradt gazdasági értekezés szintén foglalkozik a mértékekkel.

7 1724-ben jelent meg Mayr számtankönyve: beszél benne a mértékekről is.

8 Egy 1739. évi, nagyszombati számvető tábla néhány sorban ismerteti a mértékeket.

9 1743-ban jelent meg, Debrecenben, Maróthi számtankönyve: sok mértékszámítási példát közöl benne.

10 Hell Miksa 1755-ben adta ki Kolozsvárott matematikakönyvét: sokat foglalkozik benne a mértékekkel.

11 1768-ból származik egy ismeretlen szerzőjű, kéziratos számtankönyv: pénz, mérték és súly alfejezet szerepel már benne.

12 Ugyancsak ismeretlen szerzőnek, 1770 körül készült kézirata maradt ránk a királyi és a bécsi mértékeknek az összehasonlításáról

13 — ez az első önálló metrológiai mű. A második Ballá Antal 1778-ban Pesten megjelent műve, amelyben a bécsi és a párizsi mértékeket hasonlítja össze részletes elemzéssel, de más országok mértékeiről is közöl adatokat, és foglalkozik a királyi mértékekkel is.

14 Ugyanaz évben jelent meg Budán egy iskolai számtankönyv — feltehető, hogy Makó Pál alkotása —, amely néhány oldalon foglalkozik a mértékekkel is.

15 Az 1790-es években készülhetett Kovachich két, kéziratban maradt műve. Az egyik a nádori telek nagyságát, s a vonatkozó földmértékekét számolja királyi mértékkel, bécsire vonatkoztatva,

16 a másikkal inkább csak megkezdte a hazai pénz-, mérték- és súlyadatok gyűjtését.

17 1798-ban jelent meg Schwartner statisztikája, amelyben egy fejezet foglalkozik a mértékekkel,

18 s ezzel mintegy példát is adott hasonló művek későbbi szerzőinek. A 18.