Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
1. BEVEZETÉS
század végén keletkezett egy ismeretlen szerzőjű pénz- és mértéktár kézirat 19 — ez is metrológiai mű. Ballmann 1801-ben megjelent erdélyi statisztikájában egy fejezet szól a mértékekről. 20 1804-ben jelent meg Káts „Mértékek számvetése" c. műve 21 — ismét önálló metrológiai tanulmány. Demian 1805. évi statisztikájában szintén egy fejezet szól a mértékekről. 22 Lukáts 1811-ben megjelent, falusi iskoláknak készült számtankönyve két oldalon is foglalkozik a mértékekkel. 23 Luebeck 1812. évi gazdasági lexikonában (Pest) több mérték címszó is található. 24 1825-ben jelent meg Cserna „Gazdasági földmérő" c. műve, 25 az első e tárgyú tankönyv. Jáckel kétkötetes európai pénz- és mértékismerettára 1828-ban jelent meg Bécsben. 26 Ezt fordította le, s egészítette ki Pethe, s adta ki 1829—30-ban „Európai mértéktár" címmel, Kolozsvárott. 27 Hosszan foglalkozik a mértékekkel az 1830-ban Budán megjelent középiskolai számtankönyv. 28 Littrow 1831-ben Bécsben adta ki kitűnő, a bécsi mértékekre váltó európai mértéktárát 29 — önálló metrología ez is, s három év múlva jelenik meg másik hasonló műve. 30 1835-ben adja ki Pozsonyban Janisch a pénz- és mértékszámítási tankönyvét. 31 A következő évben írt cikket Rumy az erdélyi mértékekről és pénzekről. 32 Benigni 1837. évi erdélyi statisztikájában szintén egy fejezet szól a mértékekről. 33 1839-ben jelent meg Pesten Gaál kézikönyve, amelyben több táblázaton sorolja, a bécsiekre számítva, az európai mértékeket. 34 Ugyanez évben jelent meg Kolozsvárott Tóth Mikolai „Kulcstár" c. műve, amelyik a gabonamértékek és a hold, négyszögöl viszonyait ismerteti. 35 Ugyancsak az évben írt cikket Nagy Károly a hazai mértékeinkről. 36 Fényes 1842. évi, közismert statisztikájában szintén egy fejezet a mértékeké. 37 Az 1843-ban Pesten T. J. monogrammal megjelent kézikönyv több oldalon is foglalkozik a mértékekkel. 38 Ugyanez évi Bocsor iskolai számtankönyve: példákat ad a mértékek számolására. 39 Wehle gyorsszámolóját 1847-ben adta ki, Pozsonyban: néhány oldalon foglalkozik a mértékekkel is. 40 Kolozsvárott, 1853-ban jelentette meg Finály számvetési kézikönyvét „polgároknak és kerekedőknek"; hosszasan foglalkozik a különböző országok mértékeivel is. 41 Korizmicsék 1855—57-ben adták ki, hazai adatokkal kiegészítve, Stephens „Mezei gazdaság..." c. könyvét, s benne egy európai mértéktárat is. 42 1860-ban jelent meg Kassán Csink mérték- és pénztáblázata. 43 Bár külföldi, meg kell említeni Noback 187ÓTban Lipcsében megjelent pénz- és mértéktárát, teljességre törekvése, a régi és az új mértékváltás rögzítése, s az osztrák rendszer részletes ismertetése miatt. 44 S befejezi a szemlét Ereky 1881-ben megjelent mérték-, súlyés pénzisméje, amely szintén az átmenetet rögzíti, s történeti visszatekintést is ad. 45 Időben felénk közeledve tehát szaporodik a művek száma — hozzátehetjük: terjedelme és minősége is —, megfelelően az általános és a mérésügyi fejlődésnek (Id. 2.3.2.2.1., 2.4.8.). S ez utóbbi magyarázza azt is, hogy hazánkban a tulajdonképpeni metrológiai irodalom csak az 1770-es években indul útjára. A művek egy része tehát általános kézikönyv, amely más ismeretek mellett mértékekkel is foglalkozik; másika sajátos kézikönyv, amely egy kiválasztott rendszerhez hasonlítva ad áttekintést a különböző országokban dívó pénzekről,
