Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
1839-től nyomtatott is van köztük, az évit „diplomás mérnök" készítette. Az esetleges változásokat átvezették, tehát naprakészen tartották a könyveket. 219 Most szemlénkkel elérkeztünk az 1853—1855. évi, már említett telekkönyvi rendtartáshoz, amely korszakunk végéig érvényben maradt. Összefoglalóul — a bevezetőre utalva — elég annyit megállapítani: a telek(föld)könyv — mindkét típusában — indulásától kezdve tartalmazta a földterület mért adatát, a kornak megfelelő pontossággal; tehát nyilvántartotta azt is a többi jogi, illetve gazdasági célú adat mellett. 2.3.4.3.3. A térkép a földmérés eredményét rögzítő nyilvántartás is, amely léptékének megfelelő kicsinyítéssel, céljából következő részletességgel, a nagyobb területtől az egyedi földrészletig szűkülően, környezetben ábrázol. Természetesen csak a gazdasági felvételeket sorolom ide; így a helyszínrajzokat, helyzetterveket, vázlatokat is. Ezek a gyakorlatban, a 18. század első harmadától mellékletei voltak az írott nyilvántartásnak, de sosem szükségképpeni velejárói. Amellett a műfaj önmaga korlátozza használóinak körét: az írni-olvasni tudás nem mindenkinél volt elegendő a térkép olvasásához. A következőkben néhány példát sorolok fel az e típusú nyilvántartás illusztrálása érdekében. Divén (Nógrád) 1736. évi urbáriumába már beleillesztették az uradalom térképét. 220 Buda 1738-tól kezdődő telekfelmérési, majd 1751-től kezdődő szőlőfelmérési könyveiben szabadkézi, nem méretarányos, de pontos alakot mutató, pontos méreteket tartalmazó helyszínrajzokat készítettek. 221 A martonosi (Bács) kamarai uradalom 1766. évi becsűjéhez, illetve földmérői felméréséhez térképet is készítettek, amelyen az épületek és a földek összterjedelmét négyszögölben, holdban feltüntették. 222 Itt említem meg Kneidinger András kamarai földmérőnek az 1767—1779 között, a kamarai uradalmakról készített térképeit, 223 amelyeket a kamara — többségét egybekötve — mintegy kézikönyvként használt az összeírásokhoz, úrbérrendezési ügyekhez. 224 Az Orczy család hevesi tiszttartósága területéről az 1775. évi összeírással együtt térképet is készítettek, amelyen sajátosan jelölték a szántók nagyságát. 226 1776-ban az udvari kamara elrendeli, hogy minden bányatársulat készítsen térképet a bányájáról. 226 A Zichyek vilonyai (Veszprém) uradalmának 1779. évi úrbéri felméréséhez az uradalmi földmérőnek adott utasítás többek között előírta, mikor jelölje az egyes művelési ágaknál a szükséges részadatokat. 227 Márkusfalva (Szepes) 1780. évi szántóösszeírását az uradalmi földmérő térképének felhasználásával készítették el. 228 A II. József-féle kataszteri felmérésnek (1786) szerves része volt a felmért területek térképezése, ahol csupán a területnagyság pontos meghatározására törekedtek; némelyike csak helyzettervnek (ld. 2.3.4.2.1.) nevezhető. 229 Az Eszterházyak grófi ágánál az 1800-as évek elején előzetes felvételi rajzokat készítettek az uradalmi mérnökök. 23
