Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

nagyság jelölésre sem alkalmas. 1672-ben pl. egy porta a Barlabashoz (Bereg) tartozó 11 településnél 1—13 telek, illetve 5—168 hold között,

2644 ugyanakkor Szinyér (Szatmár) 27 településénél 1—36 telek, illetve 1—281 hold között

2645 változott. 4.3.6. Tábla. Egy művelési ághoz tartozó nagyobb földterület, nem helyhez kötött, mint a dűló'(ld. 4.2.14.), és rendszerint kisebb annál. Ritkán, s inkább a 17. században alkalmazott általános területnagyság-jelölés. Latin forrásban frustum.

2646 Vagy darabszám adták meg, rendszerint névvel együtt,

2647 tehát leírást (ld. 4.3.3.) alkalmaztak, vagy más mértékkel jelölték a konkrét nagyságát. Mérték mivoltára semmi adat. 4.3.7. Tanya. Az eló'zó' korszakban, vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy a tanya nem mérték,

2648 az újabb kutatások

2649 alapján hozzátehetem: területjelölésre sem alkalmazták. 4.3.8. összefoglaló. Láthattuk, a felsoroltak egyike sem volt mérték, némelyike — az esetleges feltételezés ellenére — még általános területnagyság-jelölő sem. A többit is ritkán, inkább a 17. században alkalmazták; esetenként, inkább kivételesen, s ez érthető. Részint gazdasági, jogi egységek ezek, részint pedig elegendő mérték állott rendelkezésre, de növekedett a pontosság igénye is; az egyed és a társadalom bizonyos fejlődési szinten már nem elégszik meg az ilyen általános jelöléssel: a köztudottal — az ember már mér. • 29* 451