Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.4. ÖSSZEFOGLALÁS 4;

. . •• ' 4.4.1. Általában. A 2. fejezetben mondottakra utalva, itt csupán az előzőkben részletesen tárgyalt földmértékeket foglalom össze, illetve vizsgálom meg egészében és összefüggésében, így a mértékkészletet metrikus rendben, azután az eredet, az időrend, a földrajzi vonatkozás, az alkalmazási terület (művelési ág) szempontjából, majd vizsgálom a mértéktípusokat és a mértékrendszereket. A hosszmértékkel ellentétben azonban az összefüggéseket egységesen már nehézkes lenne megállapítani, mert a földmértékeknél csak kivételesen beszélhetünk alapmértékről, különösen, ha mind a nagyságot, mind a viszonyszámot figyelembe vesszük. Mindez a mérendő tárgy és a mértékkészlet, valamint kapcsolatuknak: a mérésnek, illetve gyakorlatának a természetes következménye. 4.4.1.1. Először vizsgáljuk meg a mértékkészletet, a metrikus nagyságot véve figyelembe. A 88 földmérték, illetve 91 alegység közül 5 mértéknek, illetve 25 alegységnek nem sikerült a metrikus nagyságát megállapítani. Ezek: a csötört, a kaszaforduló, a korec, a kosár, a mérföld; illetve a köbölnél: besztercebányai, bor, egri, héthársi, kis, krompachi, lublói, margitai, nagy, öreg, sarlói, szász, szebeni, szécsi, sztropkói, tályai és a mérőnél: bánóci, báti, köpcsényi, nagybányai, nagymihályi, nagyszombati, óvári, szenici, tapolcsányi alegységek. Ismerjük tehát 83 földmértéknek és 66 alegységnek a metrikus nagyságát, közülük néhányat csak becsülve, ezt majd jelezni fogom: b. Egyéb rövidítésem: á. = átlag, ké.=középérték, sz. é.= szélső érték, gy.=gyakoriság. A cm

2 nagyságrendjében csak egy mérték sorol egy nagyságban: a négyszöghüvelyk : 6,93 cm

2

. A m

2 (0—2,6 bécsi nöl) nagyságrendjében a következők: 0,03—0,87 m

2 között: 0,035 tízes mérnöki négyszögláb — 0,096 erdélyi négyszögláb — 0,097 királyi négyszögláb — 0,099 bécsi négyszögláb — 0,100 budai és pozsonyi négyszögláb — 0,105 erődítmény négyszögláb — 0,113 bánya négyszögláb — 0,23—0,39 káposztafej, b. — 0,35—1,39 szőlőtőke, sz. é. b. — 0,39 közönséges négyszöglépés — 0,54 katonai négyszöglépés — 0,75 szőlőtőke, á. — 0,87 királyi négyszöglépés — összesen 13 nagyságban 13 mérték, 1 becsült. 1,49—9,77 m

2 között: 1,49 szőlőtőke (lugas) b. = 1,62 mérnöki négyszöglépés — 2,49 közönséges és mérnöki kettős négyszöglépés — 3,51 királyi kettős négyszöglépés — 3,59 mérnöki fél négyszögrúd (18. sz.) — 3,596 mérnöki és bécsi négyszögöl — 3,61 pozsonyi négyszögöl — 3,79 erődítmény négyszögöl — 4,08 bá-