Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.3. TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS 4.3.1. Általában. Mint a hosszmértékeknél (ld. 3.3,), úgy a földmértékeknél ezek alkalmazásán kívül jelöltek területnagyságot egyéb módszerekkel is. Általános területnagyság-jelölésnek nevezhetjük ezeket. Általában csak másodlagosan, mert eredeti céljuk más volt. A közkeletűbbeket csupán áttekintési igénnyel számba veszem, részint a tájékozódás érdekében, részint pedig megállapítani, miért nem volt az mérték. 4.3.2. Fogás. A Néprajzi Lexikon szerint akkora földterületet jelölhet, amekkora egyszeri nekifogással vagy befogással megdolgozható. így elvileg mérték is lehetne (pl. napszám), de ilyen vagy így értelmezhető' adatot nem találtam. A 17. században dívott inkább, csak magyar forrásban találkoztam vele. Nagyobb területet jelöltek vele, darabszámmal adva mennyiségét,

2626 esetleg a nyomás (ld. 4.3.4.) kisebb részét,

2627 lehet tábla (ld. 4.3.6.) jelentése, darabszámmal kiegészítve.

2628 4.3.3. Leírás. Főleg a 17. században dívott: megmondták a nevét,

2629 hol van a határban, melyik dűlőben,

2630 melyik szélben

2631 fekszik, megnevezték a szomszédokat, főleg a szőlőnél,

2632 rendszeresebben a városi telkeknél.

2633 Találkozunk e módszerrel a 18. század első felében is,

2634 azután fokozatosan kikopik a gyakorlatból. 4.3.4. Nyomás. Gabonagazdálkodási üzemrendszer. Hazánkban általában a háromnyomásos dívott, s az őszi-tavaszi-nyári (ugar) vetésforgónak megfelelően három szakaszra osztotta a szántó egészét; egy-egy ilyen szakasz neve volt a nyomás.

2635 Nevezték ezt néha dűlőnek is (ld. 4.2.14.). A nyomás megnevezésével megjelölték egyúttal a terület közismert nagyságát is, mégsem volt mérték, nagyságát valamilyen más mértékkel meghatározták.

2636 Latin forrásban általában calcatura, esetenként districtus,

2637 ritkábban juger, jugerum,

2638 kivételesen terra arabilis,

2639 a németben Flur.

2640 4.3.5. Porta. Adóegység. A középkorban a telekkel azonos (a jobbágytelek és tartozéka), ami viszont településenként változott, s Juhász, vizsgálatai alapján megállapítja: „a porta semmiképpen sem egy bizonyos területegység",

2641 továbbá: a 16. század végére a porta és a telek közti kapcsolat felbomlott,

2642 s a 17. századi, 4 jobbágyot egy adóegységbe foglaló porta

2643 rövidesen már általános terület-