Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
között a művelő ember halad. Ez a csík nyitás után lapos, takarás után kimélyed, innen szedte a kapa a tőkére a földet, így árok keletkezik, ezért nevezték az utat ároknak (ld. 4.2.2.) is, pl. Királyhelmecen (Zemplén) 1622-ben: „öt-öt utat vagy árkot" osztottak. 2539 A csík szélessége egyértelműen meghatározható: ez a szőlő sortávolsága, s ez — mint hosszmérték szerepénél megállapítottam — átlagosan 79 cm (ld. 3.2.28.). Kérdés, milyen hosszú ez a csík? Attól függ, hány tőke van benne, épp úgy, ahogyan a sornál (ld. 4.2.71.). Ez pedig a telepítéstől függ, ami viszont jelentősen a talaj adottságától: nyilvánvaló, hogy más lesz a hegyen és más a síkon. És természetesen függ a telepítés idejétől is, mert ha azóta több idő telt el, megváltozhat, még akkor is, ha eredetileg teljesen szabályosan telepítették a szőlőhegyet vagy a szőlőskertet. Az egyes szőlőket ugyanis újratelepíthették vagy elidegeníthették, így megváltozhatott a tőkék száma, illetve az út hossza. Ezért nem ad konkrét nagyságot csak viszonyszámot Vilonya (Veszprém) 1773—1780. évi összeírása. Eszerint 1 út=0,02—0,06, átlag 0,03 paszta vagy vágó™ 0 (ld. 4.2.62., 4.2.84.). Vásárhelyen (Csongrád) — az első adat 1785. évi 2541 — a 18. században szabályos telepítés kellett legyen, meri pontosan megadták 1 út=50 tőke, illetve 0,01 paszta. 2542 A szőlőtőkénél úgy becsültem, hogy ott és akkor egy tőke 0,1659 nöl (ld. 4.2.79.), ezzel számolva az út 8,3 nöl lenne. Az utat viszont mint hosszmértéket ebben az esetben 39,50 m-re becsültem (ld. 3.2.28.), ezzel és az említett szélességgel számolva az út mint földmérték 31,2 m 2 , vagyis 8,6 nöl lenne. A közelítés valószínűsít, így az átlagot véve és kerekítve az út 8,5 nöl lehet. Szegeden (Csongrád) az 1812. évi árszabás a vincellér fizetését „minden pasztáiul mely 100 utat 50 tőkével számítva foglal magába" szabta meg 2543 tehát 7 út=50 tőke=0,01 paszta, vagyis ugyanakkora, mint Vásárhelyen, tehát ez is szabályosan telepített szőlő lehetett. Az egyezés és a viszonylag közeli fekvés valószínűsíti azt, hogy az út nagyság itt is 8,5 nöl volt. A nagykőrösi (Pest) Lencsés, Világos nevű szőlőknek 1820. évi, lépésben való felmérésekor megállapították, hogy 1 kapás az 20 út és az út 50 lépés hosszú. 2544 Az útnál mint hosszmértéknél indokoltam egyrészt azt, hogy ez esetben 1 út— 1 lépés, másrészt azt, hogy a lépés 0,79 cm, tehát az út is annyi (ld. 3.2.28.), továbbá: a szőlőtőkénél megállapítottam, hogy ez esetben 1 szőlőtőke=0,6241 m 2 , vagyis 0,1735 nöl (ld. 4.2.79.). Mindebből pedig az következik, hogy az 50 lépés az 50 tőke, és így 7 út=50 tőke, vagyis pontosan az előbbi két esetben megismert viszonyszámot kapjuk. Ha ehhez hozzátesszük ismét a viszonylagos közelséget, illetve a sík fekvést, a szabályosan telepített szőlőskertet, nagyon valószínűnek látszik, hogy az út itt is 8,5 nöl nagy. Az összefoglaló tételt tehát így írhatjuk fel: 7 út=0,02—0,06, átlag 0,03 paszta vagy vágó; 0,01 paszta; 50 szőlőtőke; 8,5 nöl, vagyis 0,30 ár, az utóbbihoz hozzátéve, hogy alföldi, sík fekvésű, szabályosan telepített szőlőskert esetében.
