Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

másutt a kisebbség. A példa azt is igazolja, amit néhány a többiből is, hogy hol a szélesség, hol a hosszúság állandó, tehát nem mindig szabályosan osztanak, nem él a felezőrendszer, a negyed telekből nem lehet pl. a félre következtetni. Másutt viszont ez szabályszerűen érvényesül: Győrkén pl. klasszikusan a szélesség feleződik. Mindebből pedig azt állapíthatjuk meg, amit az előző korszakban: a telek általában nem mérték, de egyes településeknél bizonyos időhatáron belül lehet úgy földmérték, hogy a nagysága a településen belül azonos, s szabályosan, a felezőrendszer alapján osztódik kisebb egységre. Ha úgy tetszik, ide sorolhatjuk, de lehet kivétel is, a felvidéki német jogon szerveződött soltész települést, ahol a telek meghatározott és változatlan nagyságú. Az előző korszakban is találkoztunk vele,

2534 e korszakban Sárosból van több példa, de itt rúdban (vesszőben) (ld; 4.2.70.) határozták meg a nagyságát: a jobbágytelek általában 12, a soltészi részint ugyanannyi, részint kétszerese, 24 rúd.

2535 És vizsgálatai alapján Földes megállapítja: „a szilárd telekrendszer a soltészság intézményének elenyészése és az úrbéri viszonyok megváltozása után is általában fennmaradt."

2536 De ez esetben is elsődleges azonban gazdasági-jogi szerepe, csak másodlagosan lehet mérték, de inkább elvileg, mert itt sem mérnek vele. 4.2.81. TIZED r Osztószám, jelenti a tíz egyforma részre osztott egésznek ezt a részét. Közismert formája a jobbágyszolgáltatás, a termés tizede, a latin decimaból lett dézsma. De tized az ősi hadszervezeti egység is, vezetője a tizedes. És tized az egyes nagyobb települések egy-egy kerülete, de nevét nem azért kapta, mert a terület egészét tíz részre osztották, hanem onnan, hogy valamikor tíz ember látta el annak a résznek az igazgatási teendőit, azonban számuk és funkciójuk az idők folyamán csökkent, végül is egy főre, s lett a neve a hajdani vezetőé: tizedes, aki már csak közszolgaként ügyködött, amint azt Czuczor—Fogarasi magyarázza,

2537 s én hozzáteszem: feltehető, hogy a régi hadszervezet indította útjára. Földmértékként is valahogy így keletkezhetett. Csak a Jászságban, és ott is csak Jákóhalmán találkozunk vele a redempció idején (1745) mint a legnagyobb ottani földmértékkel. Ekkor 7 tized=36 rend,

2538 mivel pedig a rend 3 kat. hold volt(ld. 4.2.67.), ez 108 kat. hold= 172 800 nöl, vagyis 62,25 ha. Jókora terület ez. Valószínűnek látszik, hogy a határt vagy annak művelhető, művelendő részét eredetileg tizedekre, de nem feltétlenül tíz részre, tagolták, a településrend következményeként. • 4.2.82. ÚT Hosszmérték voltával már foglalkoztam (ld. 3.2.28.). Földmértékként is csak a szőlőnél (és csak magyar nyelvű forrásban) fordul elő Zemplén, Veszprém, Pest, Csongrád megyék egyes településénél. Út az a földcsík, amelyen két sor szőlőtőke