Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
1 négyfogatú szekér =1 öl széna. 2375 Tihany (Zala) 1802. évi összeírásában 1 szekér =0,12 Öl széna. 2376 Végül itt említem meg az egyetlen porció adatomat, hisz ez is térfogat: Arad megye 1832. évi deperdita számítása szerint a fuvarnál 1 szekér =50 porció széna, 2377 mivel pedig a porció (ha nem változott) 3,36 kg volt (ld. 4.2.65.) a szekér széna 168 kg. E térfogatadatok (7 eset) szerint a szekér kapacitása így alakult: 0,12, 0,25/2, 0,33/3, 1,0/2 öl, illetve területileg: Zalában 0,12; Baranyában, Tolnában 0,25; Fejérben, Sárosban 0,33; Gömörben, Pesten 1,0 öl, mint pontosabban meg nem határozható nagyság, de így is látjuk a kapacitáskülönbséget, s azt, hogy — mint az előbb — nem a nagytáj, hanem a konkrét hely, az ott dívó szekér alakít nagyságot. Tegyük hozzá a Radnótról ismert konkrét nagyságot: 30,57 m 2 , és az aradi adatot: 50 porció. A szekérfajta ismertetését összefoglalva ismételnem kell: a kapacitás kistájanként, sőt településenként változhatott, adataim szerint 168 és 672 kg (négyszerező), illetve 0,12 és 1,0 öl (nyolcszorozó) szénamennyiség között, gyakori volt a 168 kg, egyedi adat a 85 m 3 . Az utóbbi kettő alapján számított egységek: 1 kg széna= 0,18 m 3 és 1 m 3 széna=5,49 kg. S kiegészíthetem a mázsánál számított egységekkel (1. 4.2.47.): 1 kg széna=l,42, 1,79, 3,80, átlag 2,34 nöl, vagyis 5,14, 6,43, 13,78, átlag 8,42 m 2 ; 1 nöl=0,70, 0,56, 0,26, átlag 0,51 kg, illetve 1 m 2 = 0,19, 0,16, 0,07, átlag 0,14 kg széna. A szekér mint földmérték nagyságát természetesen a mértékviszonyok mutatják meg. Vegyük sorra ezeket. 4.2.76.1.2. Szekér —hold. Közkeletű, országos, általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony, mégis kevés az adat, mert általában nem ehhez viszonyították. Arad 1766. évi urbáriuma szerint 1 szekér=0,5 hold. 2378 Aradon 1823-ban a hold 1600 volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a szekér 800 nöl lenne. Az úrbérrendezési (1767) utasítás úgy rendelkezett, hogy a kaszáló esetleges hiányát 1 szekér = 1 hold egyenlőséggel parifikálni kell, s a kaszálónál a hold 1100 nöl. 2379 Makovica (Sáros) 1787. évi összeírása szerint 1 négymázsás szekér = 1 hold, ami viszont 1200 nöl. 2380 Furdia (Krassó) 1843. évi összeírása szerint (egységként) 1 szekér=0,33—0,50 hold. 2381 A nagyságbecsühöz támpont nincs. Garany (Zemplén) 1843. évi összeírásában egységként, 1 szekér=0,66 hold=800 nöl. 2382 A viszonyt összesítve 1 szekér=0,33—1,00, átlag 0,5 hold, illetve 800, 1100, 1200, és becsülve 800 nöl. 4.2.76.1.3. Szekér — kaszás. Két sajátos rétmérték (ld. 4.2.32.) viszonya, s bevezetőül később idézendő adat megállapítását írhatom: „hazai szokás szerint a kaszás azonos a szekérrel" (ami valószínűleg az 1715-ös összeírása szekér=kaszás azonosító utasításán alapszik), 2383 de hogy nem mindenkor, azt is meglátjuk. Az adatokat tájrendben mutatom be, lehetőleg csak a viszonyszámot közlöm: egy szekér annyi kaszás. Felvidék. Pozsony megye: Eberhard, 1620. I, 2384 a 18. században ott a kaszás 1200 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), ennyi akkor a szekér is. Nyitra megye: Lajosfalva, 1696. l,^, 2385 a nagyságbecsühöz támpont nincs; a megye, 1732. 2,0, 2386 támpont
