Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

nincs. Túróc megye, 1828.1,0,

2387 támpont nincs. Zólyom megye: Besztercebánya, 1828. 1,0;

2388 a megye, 1828. 7,0, 10,0, 15,0.

2389 Hont megye: Nagymaros, 1766. 1,58—1,67, átlag 1,6,

2390 támpont nincs; Terény, 1834. (fejlécben) 1,0.

2391 Nógrád megye: Kismaros, 1766. 1,6,

2392 támpont nincs. Gömör megye: Pelsőc, 1809. 1,0 és 1200 nöl.

2393 Sáros megye: Peklin, 1766. (fejlécben) 1,0.

2394 Ugyanott 1780-ban a kaszás 800 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), ennyi lehet a szekér is. Abaúj megye: Regéc, 1689. 1,3—32, gyakoriságban 1,6.

2395 (a szélső' érték jelentó's különbsége miatt nem ajánlatos becsülni); Gyürke, 1770. 0,8—0,88, átlag 0,84;

2396 a megye kaszás átlaga 1784-ben 850 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), ezzel számolva a szekér 714 nöl lenne; Buzinka, 1777. 1,0,

2397 az eló'bbivel számolva ez a szekér 850 nöl lehet. Zemplén megye: Sárospatak, 1776. 1,0,

2398 támpont nincs; Sátoraljaújhely, 1778. 1,0,

2399 támpont nincs. Ung megye: Ungvár, 1720. 1,0,

2400 Ungvárott a kaszás 1782-ben 1100 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), a szekér is ennyi lehet; a megye, 1789. 1,0,

2401 Bereg megye: Nagydobrony, 1683. 0,69—1,69, átlag 1,33,

2402 támpont nincs; Szentmiklós, 1691. 0,55—1,5, átlag 1,1,

2403 támpont nincs; a megye, 1789. 1,0,

2404 támpont nincs. Ugocsa megye, 1789. 1,0,

2405 támpont nincs. A nagytáj összesítve: 7 szekér=0,55—3,2 szélsó', 0,8—7,5 középértékkel átlag 7,36", gyakoriságban 7,0/22, 1,6/3 kaszás, kivételesen 7,0, 10,0, 15,0 kaszás; konkrét nagyság 7200 nöl, becsülve 741, 800, 850, 1100/2,1200 nöl Dunántúl Vas megye: Pornó, 1706. 1,25,

2406 a nagyságbecsühöz támpont nincs; Rohonc, 1720. 1,0,

2407 támpont nincs; Ostffyasszonyfa, 1784. 1,36,

2408 támpont nincs. Zala megye: Steffanyec, 1786. 1,0, ugyanakkor 1600 nöl.

2409 Somogy megye: Markóc, 1743. (egységként) 2,0,

2410 támpont nincs. Baranya megye: Görcsön, 1774. ljO,

2411 támpont nincs. Összegezve: 7 szekér=1,0—2,0 szélső értékkel átlag 7,37, gyakoriságban 7,0/3 kaszás, nagyság egy esetben 1600 nöl Duna—Tisza vidék. Borsod megye: Diósgyőr, 1720. 1,0;

2412 a megye kaszás átlaga 1828-ban 1000 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), ennyi lehet a szekér is. Szabolcs megye: Buly, 1722. 2,0, 1772-ben ugyanaz,

2413 támpont nincs; Téglás, 1752. (fejlécben) 1,0,

2414 támpont nincs; Kenézlő, 1773. 1,0,

2416 támpont nincs; Büd, 1774. (fejlécben) 1,0,

2416 támpont nincs. Summázva: 1 szekér = 1,0/6 kaszás. Erdély, Partium. Bihar megye: Geszt, 1728. (vagylagosan) 1,0,

2417 támpont nincs. Mármaros megye: Huszt, 1614. 1,0;

2418 a megye kaszás átlaga 1828-ban 800 nöl volt (1. 4.2.32.1.6.), a szekér is ennyi lehet. Szatmár megye: Meggyes, 17. század vége, 1,0,

2419 támpont nincs. Küküllő megye: Alsóbajom, 1801. 1,0,

2420 támpont nincs. Zaránd megye, 1720. (vagylagosan) 1,0,

2421 támpont nincs. A nagytáj summázva: 7 szekér=1,0/6 kaszás, egynél becsülve 800 nöl. Horvát-szlavón terület. Várasd megye, 1732. (vagylagosan) 1,0 ;

2422 a megyében a kaszás 1775-ben 500 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), ennyi lehet a szekér is. Zágráb megye: Csernkovec, 1748. 1,0,

2423 támpont nincs. Blackó (Pozsega), 1762. évi összeírása mondja: hazai szokás szerint a szekér azonos a kaszással.

2424 Támpont nincs. Összegezve: 1 szekér=1,0/3 kaszás, egynél becsülve 500 nöl A viszonyt összegezve először azt állapítsuk meg, hogy Dél-Magyarország hiányzik a nagytájak közül, amelyekből a Felvidék a jobban képviselt. A DunaTisza vidék, Erdély és a horvát-szlavón terület egységes: a „hazai szokást" mu-