Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.76.1.1. Szekérfajta. Természetesen kizárólag a szénahordási kapacitás szempontjából foglalkozom a témával, éppen ezért csak réttel, szénával kapcsolatban említett fajtákra kell figyelnünk. Ilyen a „jobbágyszekér" 2353 vagy „parasztszekér", 2354 gyakran szerepel a „kis szekér", 2355 a „közönséges szekér", 2356 ugyancsak gyakori a „nyári szekér", 2357 ritkább a „két marhás robot szekér", 2358 a „négyigás szekér". 2359 így is láthatjuk, hogy a szekér kapacitása változó, konkrétan azonban nem tudjuk, melyiknek mennyi; de vannak ilyen adataink is. Az 1680 körül kelt hadi utasítás Erdélyben a porciónál megszabta, hogy „minden szekér széna 300 bécsi fontból álljon", 2360 vagyis (1 font=0,56 kg) 168 kg széna legyen. Ugyanezt rendeli II. Rákóczi Ferenc 1704. évben kelt hadi utasítása, 2361 tehát ez is 168 kg, mint egy szekér kapacitása. Vannak „mázsás" adataink is. Makovica (Sáros) 1787. évi összeírása egységként mondja, hogy egy szekér az 4 mázsa széna, 2362 vagyis (1 mázsa=56,0 kg) 224 kg. Erdélyben 1790-ben 1 szekér az 3 mázsa széna volt, 2363 így 168 kg. Pelsó'c (Gömör) 1809. évi összeírása világosan megírta: „Egy szekéren értünk mindenkor és mindenütt tízen ket mássá szénát vagy sarjút", 2364 tehát ez 672 kg. Terény (Hont) 1834. évi összeírása fejlécében egységként közli: 1 szekér az 10 mázsa széna, 2365 így 560 kg. Garany (Zemplén) 1843. évi összeírása szerint 1 szekér szintén 10 mázsa, 2366 tehát ez is 560 kg. Furdia (Krassó) ugyanaz évi összeírása egységként írja: 1 szekér az 3 mázsa, 2367 vagyis 168 kg. Végül Aradon 1832-ben — később meglátjuk — 1 szekér az 168 kg. A súly szerinti adatok (9 eset) alapján tehát 1 szekér kapacitása: 168/4, 224, 300, 560/2 és 672 kg volt. Területileg pedig: Erdélyben és Krassóban 168 kg, Sárosban 224 kg, Aradon 300 kg, Hontban és Zemplénben 560 kg, Gömörben 672 kg, Rákóczi utasítását pedig országosnak véve 168 kg. Ez alapon, illetve a 168 kg gyakoriság alapján azonban igen óvatosan lehet általánosítani, hiszen a szélső érték négyszerező, az átlag (385 kg) jó kétszerese a gyakoriságnak. Mégis úgy gondolom, hogy éppen az alacsony érték miatt tájékozódásul számolhatunk a 168 kg-mal, túl nem becsülünk vele. S talán még azt is megállapíthatjuk, hogy nem a nagytáj, hanem a kistáj, közelebbről a helyben szokásos szekér alakítja a nagyságot, s ez logikus is. A másik kapacitásra vonatkozó tájékoztató adat a szekér szénának ölben (térfogatban) adott nagysága. Balog (Gömör) 1672. évi összeírása szerint vagylagosan (aut) adva: 1 szekér =1 öl, 2368 ugyanígy az 1686. évi összeírásban. 2369 Kapi (Sáros) 1691. évi összeírása szerint, egységként, 1 szekér=0,33 öl széna. 2370 Mohács (Baranya) 17. század végi összeírása szerint 1 szekér=0,25 öl. 2371 Dombóvár (Tolna) 1729. évi összeírásában 1 szekér=0,25 öl széna. 2372 Radnót (Küküllő) 1758. évi urbáriuma pontos adatokat szolgáltat: 1 szekér széna hossza 2, szelte magassága 2 1/2 bécsi öl, 2373 így 12,5 köb-öl, vagyis a bécsi ölet (ld. 3.2.17.5.) átszámítva: 3,79X2,84X2,84 m=30,57 m 3 . Ha ezt az Erdélyben kétszer is előforduló 168 kg-os nagysághoz viszonyítjuk, a következő eredményt kapjuk: 1 m 3 széna= 5,49 kg, illetve 1 kg széna=0,18 m 3 . Martonvásár (Fejér) 1770. évi összeírása szerint, egységként, 1 szekér=0,33 öl. 2374 Vadas (Pest) 1808. évi összeírásában