Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.2.76.1.1. Szekérfajta. Természetesen kizárólag a szénahordási kapacitás szem­pontjából foglalkozom a témával, éppen ezért csak réttel, szénával kapcsolatban említett fajtákra kell figyelnünk. Ilyen a „jobbágyszekér" 2353 vagy „paraszt­szekér", 2354 gyakran szerepel a „kis szekér", 2355 a „közönséges szekér", 2356 ugyan­csak gyakori a „nyári szekér", 2357 ritkább a „két marhás robot szekér", 2358 a „négy­igás szekér". 2359 így is láthatjuk, hogy a szekér kapacitása változó, konkrétan azonban nem tud­juk, melyiknek mennyi; de vannak ilyen adataink is. Az 1680 körül kelt hadi utasítás Erdélyben a porciónál megszabta, hogy „min­den szekér széna 300 bécsi fontból álljon", 2360 vagyis (1 font=0,56 kg) 168 kg széna legyen. Ugyanezt rendeli II. Rákóczi Ferenc 1704. évben kelt hadi utasí­tása, 2361 tehát ez is 168 kg, mint egy szekér kapacitása. Vannak „mázsás" adataink is. Makovica (Sáros) 1787. évi összeírása egységként mondja, hogy egy szekér az 4 mázsa széna, 2362 vagyis (1 mázsa=56,0 kg) 224 kg. Erdélyben 1790-ben 1 szekér az 3 mázsa széna volt, 2363 így 168 kg. Pelsó'c (Gömör) 1809. évi összeírása világosan megírta: „Egy szekéren értünk mindenkor és minde­nütt tízen ket mássá szénát vagy sarjút", 2364 tehát ez 672 kg. Terény (Hont) 1834. évi összeírása fejlécében egységként közli: 1 szekér az 10 mázsa széna, 2365 így 560 kg. Garany (Zemplén) 1843. évi összeírása szerint 1 szekér szintén 10 mázsa, 2366 tehát ez is 560 kg. Furdia (Krassó) ugyanaz évi összeírása egységként írja: 1 szekér az 3 mázsa, 2367 vagyis 168 kg. Végül Aradon 1832-ben — később meglátjuk — 1 szekér az 168 kg. A súly szerinti adatok (9 eset) alapján tehát 1 szekér kapacitása: 168/4, 224, 300, 560/2 és 672 kg volt. Területileg pedig: Erdélyben és Krassóban 168 kg, Sárosban 224 kg, Aradon 300 kg, Hontban és Zemplénben 560 kg, Gömörben 672 kg, Rákóczi utasítását pedig országosnak véve 168 kg. Ez alapon, illetve a 168 kg gyakoriság alapján azonban igen óvatosan lehet általánosítani, hiszen a szélső érték négyszerező, az átlag (385 kg) jó kétszerese a gyakoriságnak. Mégis úgy gondolom, hogy éppen az alacsony érték miatt tájékozódásul számolhatunk a 168 kg-mal, túl nem becsülünk vele. S talán még azt is megállapíthatjuk, hogy nem a nagytáj, hanem a kistáj, közelebbről a helyben szokásos szekér alakítja a nagyságot, s ez logikus is. A másik kapacitásra vonatkozó tájékoztató adat a szekér szénának ölben (tér­fogatban) adott nagysága. Balog (Gömör) 1672. évi összeírása szerint vagylagosan (aut) adva: 1 szekér =1 öl, 2368 ugyanígy az 1686. évi összeírásban. 2369 Kapi (Sáros) 1691. évi összeírása szerint, egységként, 1 szekér=0,33 öl széna. 2370 Mohács (Baranya) 17. század végi összeírása szerint 1 szekér=0,25 öl. 2371 Dombóvár (Tolna) 1729. évi összeírásában 1 szekér=0,25 öl széna. 2372 Radnót (Küküllő) 1758. évi urbáriuma pontos adatokat szolgáltat: 1 szekér széna hossza 2, szelte magassága 2 1/2 bécsi öl, 2373 így 12,5 köb-öl, vagyis a bécsi ölet (ld. 3.2.17.5.) átszá­mítva: 3,79X2,84X2,84 m=30,57 m 3 . Ha ezt az Erdélyben kétszer is előforduló 168 kg-os nagysághoz viszonyítjuk, a következő eredményt kapjuk: 1 m 3 széna= 5,49 kg, illetve 1 kg széna=0,18 m 3 . Martonvásár (Fejér) 1770. évi összeírása szerint, egységként, 1 szekér=0,33 öl. 2374 Vadas (Pest) 1808. évi összeírásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom