Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

alkotják meg, s lesz a német szövegben Quadratfuss, a latinban pes quadratus, s csak a 18—19. század fordulóján jelentkezik a magyar név. Az 1830. évi számtankönyv szerint a jele ' • ,

2113 Mivel a hosszmértékbó'l alakult ki (ld. 3.2.9.), annak megfelelően több alegysége lett. Mindegyik alkalmazására nincs konkrét adatom, tájékoztatásul azonban a frekventáltabbakat mindkét rendszerre kiszámítottam. 4.2.52.2. Négyszögláb, bánya. A vonatkozó földmértékrendszer (ld. 2.2.6.2.2.1.2.) első, inkább elméletinek nevezhető, s a vonatkozó hosszmértékből (ld. 3.2.9.3.) alakult tagja. Tierenberger 1775-ben, a többi bányamértékkel együtt ennek is átszámította selmeci értékét bécsire, s megállapította, hogy 1 négyszögláb az 19 négyszöghüvelyk és 109 négyszögvonal a bécsi rendszerben,

2114 vagyis 7 bányanégyszögláb = 0,0315 bécsi négyszögöl=0,11343 cm

2

. 4.2.52.3. Négyszögláb, bécsi. A hivatalosnak nevezhető osztrák területmértékrendszer (ld. 2.2.6.1.2.2.1.) második tagja. Az 1830. évi számtankönyv e „térmértéket" így közli: 12x12 hüvelyk =144 négyszöghüvelyk.

2115 Az 1871. évi osztrák métertörvény pedig így adja meg: 144 négyszöghüvelyk=0,099907 m

2

;

2116 a hazai métertörvény, az 1874:8. tc. már csak a metrikus értéket adja, de két tizedessel rövidebben. Tehát: 7 bécsi négyszÖgláb=144 négyszöghüvelyk=0,0277 négyszögöleim m

2

. 4.2.52.4. Négyszögláb, budai. Nincs adatom a konkrét alkalmazására. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.9.5.) alapján 7 budai négyszögláb=0,0279 bécsi négyszögöl=0,10036 m

2

, azonos a pozsonyival (ld. 4.2.52.9.) 4.2.52.5. Négyszögláb, erdélyi. Konkrét alkalmazására szintén nincs adatom. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.9.6.) alapján 1 erdélyi négy szögláb = 0,0269 bécsi négyszögöl=0,0967 m

2

. 4.2.52.6. Négyszögláb, erődítmény. Bár Ulbrich csak annyit mond, hogy az erődítmény hosszmértékrendszert alkalmazták a katonai építkezéseknél és térképezésnél,

2117 mégis feltehető, hogy használták azokat területmértékként is, így e tagot is. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.9.7.) alapján 1 erődítmény négyszögláb=144 erődítmény négy szöghüvelyk=0,0291 bécsi négyszögöl =0,10549 m

2

. 4.2.52.7. Négyszögláb, királyi. A lényeget tekintve a királyi földmértékrendszer alapegysége, amennyiben 1 királyi öl az 10X10 királyi láb=100 királyi négyszögláb. Mint a rendszer ismertetésénél (ld. 2.2.6.1.2.1.1.), s a királyi holdnál is (ld. 4.2.24.3.) ismertettem, a 18. században többen számítgatták e rendszer tagjainak nagyságát, így elméletileg ezzel is foglalkoztak. A királyi láb (ld. 3.2,9.8.) alapján írhatom: 7 királyi négyszögláb=0,01 királyi négyszögöl=0,0271 bécsi négyszögöl= 0,0977 m\ í