Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Szántó: Erre csak egy adatom van. Az 1828. évi országos összeírás szerint Pozsonyban éltek vele. 1 napszám=1200 nöl, 2101 vagyis 43,2 ár. Rét: Peklin (Sáros) 1790. évi összeírása szerint 1 napszám = 800 nöl. 2102 Sopron megyében a kataszteri felmérés (1786) szerint a következő volt a helyzet 1 napszám nagyságára. 1203 Ágfalva 930—1420, átlag 1100; Bánfalva 520—880, átlag 780; Kelénpatak 1320—1630, átlag 1600, Meggyes 1110—1420, átlag 1200 és 1620— 1960, átlag 1800; Nagymarton 1460—1650, átlag 1500. E művelési ágnál tehát 7 napszám=520—1650 szélső értékkel 780, 800, 1100, 1200, 1500, 1600, 1800 nöl, vagyis 18,7—59,3 szélső értékkel 28,1, 28,8, 39,6, 43,2, 54,0, 57,5, 64,7 ár. Szőlő: Sopron, 1736. 70, 2104 1828. 75, 2105 1860. 72, 2106 1868. 72, 2107 vagyis 70—75 szélső értékkel átlag 72 nöl 1 napszám. Pest megye: Torbágy, 1786. 1 napszám 200 nöl; 2108 Hidegkút, 1789. 200 nöl 1 napszám. 2109 A művelési ágnál tehát két nagyságrend van. Sopron (és vidékén): 1 napszám=70—75 szélső értékkel átlag 72 nöl, vagyis 2,5—2,7, átlag 2,6 ár, és Pest megyében 200 nöl, vagyis 7,2 ár. A viszonyt összegezve először állapítsuk meg azt, hogy minden esetben változik a területnagyság, a helyi adottságok tehát hatnak. Aztán azt kell észrevennünk, hogy a napszám nagysága a szőlőnél kb. megfelel a vonatkozó helyi kapás nagyságának (ld. 4.2.29.1.14.), a rétnél a vonatkozó kaszásnak (ld. 4.2.32.1.6.), a szántónál a hold átlagának (ld. 4.2.24.1.20.), a káposztáskertnél viszont csak úgy értékelhetünk, hogy a nagyságot nem az ásós-kapás, hanem az ekés művelés alakította ki, s így ez közelíti a hold átlagos gyakoriságát. 4.2.51. NÉGYSZÖG HÜVELYK Hosszmértékből (ld. 3.2.6.) alakult, nagyságrendje miatt a köznapi gyakorlatban alig alkalmazott területmérték, a területmérés elterjedése után (ld. 2.3.4.2.3.) is kivételesen fordul elő nálunk, a 19. század derekán, és természetesen bécsi mérték. Fedák Pál jászói nótárius 1847-ben a királyi hold (ld. 4.2.24.3.) és ekealja (ld. 4.2.15.) nagyságát bécsi négyszöghüvelykre számította át. 2110 Természetesen milliós, illetve milliárdos nagyságot kapott. Nyilvánvaló: korszerű mértékkel akart tájékozódni, és pontosságra törekedett. Ez a mérték az osztrák területmérték-rendszer (ld. 2.2.6.1.2.2.1.) második tagja. Az 1871. évi osztrák métertörvény szerint 7 négyszöghüvelyk (Quadratzoll)=744 négyszögvonal=6,93697 cm 2 , 2111 és ennyit állapít meg a mi métertörvényünk is (ld. 2.4.2.1.). A külföldi négyszöghüvelyk nagyságok 5,56 és 8,20 cm 2 között változnak, 2112 így az osztrák az átlagosnak felel meg. 4.2.52. NÉGYSZÖGLÁB 4.2.52.1. Általában. A mérésnél mondottak (ld. 2.3.4.2.3.) értelmében kissé előrehozott megnevezés. Eleinte még csak kijelölt szorzás (többnyire az öl kiegészítéseként alkalmazva), csak a 18. század derekán, a geometriai ismeretek terjedésével
