Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
csak a viszonyszámot írom — a lánc annyi négyszögöl —, az egyéb mértékhez való esetleges viszonyt, a művelési ágat szintén megemlítem. Szatmár megye, 19. sz. vége 10X120 öl=1200 nöl. 1742 Szabolcs megye: Nyíregyháza, 1790. 10X 160 öl= 1600 nöl. 1743 Jászság: Jászberény, redempció (1745), szántó 16 kat. hold=24 600 nöl, erdő 500 nöl. 1744 Pest megye: Kecskemét, 1841. szántó 1 hold = 1600 nöl. 1745 Kiskunság: Majsa, redempció (1745), szántó 2 kat. hold 600 nöl=3800 nöl, 1746 Halas ugyanakkor, 2400 nöl, 1747 Kiskunfélegyháza, 1828. szőlő 10X60 öl=600 nöl, 1748 1838-ban a puszta osztáskor csak a szélességet adták meg: 10 öl. 1749 Nagykunság: Karcag, redempció (1745), szántó 1 kat. hold 1480 nöl=3080 nöl. 1750 Békés megye: Köröstarcsa, 1828. szántó 2 hold vagy 1 köböl, 1751 Békésből a holdra nincs adat ez évből, Csanádban 1100 nöl, s ez a legkisebb nagysága a holdnak e vidéken, talán elfogadhatjuk támpontnak, így ez a lánc 2200 nöl lenne. Csongrád megye: Hódmezővásárhely 1756. évi urbáriuma megmondja, hogy a lánc hossza az 100 bécsi láb, majd így folytatja: „mit minden olyas lánczot Négy szegekben gondolván" osztják a szállásföldeket. 1752 Ez a naiv fogalmazás a területmérés laikus meghatározása, s annyit jelent, hogy 1 lánc= 100X100 láb=10 000 négyszögláb = 277 nöl. Ezt a lánchosszúság adatot érthette félre Szeremlei, amikor azt írta, hogy Vásárhelyen 1756-ban és utána 1 lánc az 16 nöl és 4 nláb volt, később 10, majd 20 nöl lett. 1753 Önmagában is nyilvánvaló, hogy ilyen kis terület nem lehet egy lánc, ezért fenntartással kell vennem azt az adatát is, hogy Vásárhelyen a 18. században a külső telek 28 lánc, vagyis 56 hold, á 1100 nöl, 1754 mert így 1 lánc= 2 hold=2200 nöl, szemben az előbbi, maximálisan 20 nölnyi nagysággal, bár egyébként elfogadható az előbbi nagyság: Békésben volt 2 holdas lánc, s ez a hold alsó értékével szintén 2200 nöl. Bács megye: Szabadka, 1779. 2000; Csantavér, 1785. szántó 1200 nöl=2 pozsonyi mérő; Bajmak, 1787. szántó 1200 nöl. 1755 Sztapár, Zenta, 19. sz. 2200. 1756 Summázzuk: 1 lánc = l,0—2,3, átlag 2,0, kivételesen 16,0 hold; 1 köböl (1 eset); 2 pozsonyi mérő (1 eset); szántónál: 277, 1200/2, 1600/2, 2000, 2200/2, 2400, 3080, 3800 és 24 400 nöl, vagyis 70,0, 43,2, 57,5, 71,0, 79,1, 86,3 ár, 1,11, 1,31, 8,8 ha, becsülve: 2200 nöl, vagyis 79,1 ár; rét: 7500 nöl, vagyis 57,5 ár; szőlő: 500 nöl, vagyis 21,6 ár; erdő: 500 nöl, vagyis 18,0 ár. Ha a művelési ágaktól eltekintünk, 11 nagysága volt a láncnak, s közülük csak három nagyság ismétlődött néhányszor. Hogy ténylegesen kimért terület volt, így a lánc területmérték, láttuk, de a nagyság változás is bizonyítja; kivéve egy esetet: a jászberényit, ahol számítási egység már. Sík vidéki alkalmazása magyarázza a többségében magas nagyságrendjét. 4.2.43. LÓ Aló mint legelő jószág a juhhoz (ld. 4.2.27.) és a marhához (ld. 4.2.45.) hasonlóan a legelő fűtermő képességén keresztül tájilag sajátos — a Tisza vidékén dívó —, de ritkán használt földmérték lett. Ritka, mert a legelő nagyságát, közös volta miatt nem lévén rá szükség, ritkán határozták meg. Ha valami ok miatt mégis
