Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
kellett, akkor határozták meg úgy, ahogyan első vonatkozó adatom, Tömörkény (Csongrád) 1727. évi összeírása mondja: legelhet rajta évenként kb. 100 ló. 1757 A közöst azonban osztják, így a részjogosultságot is: az egyén által legeltethető terület nagyságát meg kell határozni. Lehet azt a jószág számával. Orosházán (Békés) 1820-ban úgy rendelkeztek, hogy minden nagyjószág — így ló — után egy kerékfordulás nyilas jár a legelőn. 1758 így 1 ló = 1 kerékfordulás, helyesebben kerékalja, amelynek nagysága Nyíregyházán 1749-ben 1260, Kunszentmiklóson 1784-ben 608 nöl volt (ld. 4.2.33.). Debrecen (Hajdú) viszont 1834-ben a föld után határozta meg a legelőrészt: 1 nyilas, vagyis 5 kat. hold szántó után 10, valamint 10 boglyás rét után 12 db nagy jószágot legeltethetnek. 1759 Ebből viszont legelőnagyságot nem lehet még becsülni sem. Viszont mindkét határozat összefoglalóan nagyjószágot mond, így ló vagy marha, mindegy, így segítségül vehetjük a Mezőgazdasági Lexikon marhára vonatkozó adatát, amely szerint 1 marha átlagosan 1280 nölön legelhet 150 napig. 1760 Az adat ugyan a századfordulóról való, de talán visszavetíthetjük, hisz a fűhozam általában nem változott, s a nagyjószág sem legel másként. Tehát a tétel: / ló=608—1260, átlag 944 nöl, vagyis 21,9— 45,3, átlag 34,0 ár legelő, s hozzáteszem: sík vidéken. 4.2.44. LUKNA Lengyel eredetű gabonamértékből lett a vetőmagszükségleten keresztül a szántó földmértéke Északnyugat-Magyarország néhány megyéjében, így Trencsén, 1761 Túróc, 1762 Zólyom, 1763 Liptó 1764 megyék egyes településeinél. Első előfordulását 1610-ből ismerem, 1765 így feltehető, hogy még az előző korszak végén alakult ki. Nagyságára nincs adatom, mivel azonban ismerjük az űrtartalmát, a már alkalmazott módszerrel (ld. 4.2.38.1.) tájékozódhatunk. A lukna 156,321, a túróci alegysége 125,0 l, 1766 így az előbbibe 112,55 kg, a túróéiba 90,0 kg búza férhet, vagyis az általános 2086 nöl, 15,0 ár, a túróci 1668 nöl, vagyis 60,0 ár terület lehet mint 1 lukna nagysága. 4.2.45. MARHA A marha is legelő jószág, a lónál mondottakat (ld. 4.2,43.) azonban ki kell egészíteni azzal, hogy gulya többfelé legelt, mint ménes, ha szintén ritkán, mégis gyakrabban határozták meg a legelő nagyságát a rajta legeltethető marhák számával. Gyapolyon (Bihar) 1726-ban azt mondták, hogy a szikes legelőn „600 marha tartható". 1787 Rátóton (Pest) pedig ugyanaz évben így írták: „legelő 120 marhára". 1768 De hogy ténylegesen mekkora területű lehet a legelő, arra csak a már idézett orosházi (Békés) 1820. évi adatot kell megismételni: minden nagyjószág után egy kerékforduló nyilas jár, vagyis 1 marha az egy kerékalja, így 608—1260 nöl után egy kerékforduló nyilas jár, vagyis 1 marha az egy kerékalja, így 608— 1260 nöl (ld. 4.2.43.). És megismételhetem az ugyancsak a lónál idézett századfordulói adatot: 1 marha átlagosan 1280 nöl legelő. Érthetően a tétel is ugyanaz: 1 marha=608—1260, átlag 944 nöl, vagyis 21,9—45,3, átlag 34,0 ár.
