Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.39.1.2. Kötél —hold. Az országos, általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony a kötél általános, illetve számítási egység mivoltát igazolja, s bizonyítják az adatok. A Jászság redempciója (1745) alkalmával 1 kötél nagysága települések szerint a következő volt. 1694 Árokszállás: 60 kat. hold 276 nöl, így 92 276 nöl; Felsőszentgyörgy : 40 kat. hold, így 64 000 nöl; Fényszaru: 42 kat. hold, így 67 200 nöl; Mihálytelek: 30 kat. hold, így 39 000 nöl; Jászberény: 16 kat hold, így 25 600 nöl. A Kiskunság redempciójakor csak egy településnél volt kötél, Dorozsmán, de földje válogatta: 1695 a tanyai 18 kat. hold, a nyilas 8 kat. hold, a fekete 1200 nöl, összesen tehát 42 800 nöl. Az 1824. évi utólagos vizsgálat szerint valamelyest más a helyzet: 1696 tanyai 16 kat. hold, a nyilas 5 kat. hold, a fekete 9 kat. hold, összesen tehát 47 500 nöl egy kötél nagysága (ld. még 4.2.39.1.5.). A viszony summája: a Jászkunságon 1 kötél=16,0—60,0, átlag 32,8 kat. hold = 25 600—96 000, átlag 51 782 nöl. 4.2.39.1.3. Kötél — köböl. Gabonamértékből a vetőmagszükségleten keresztül lett földmértékre (ld. 4.2.38.) vonatkozó viszony. Az utóbbinak két típusára van adatom. 4.2.39.1.3.1. Kötél — köböl, általában. A köbölnek tehát nincs jelzője. Az adatok ellentmondóak. Hertnek (Sáros) 1643. évi urbáriuma szerint 1 kötél az 50, 70, lOOköböl. 1697 A nagyságrend szokatlansága miatt (ld. később) nem próbálkozhatom a becsüvel. Makovica (Sáros) 1648. évi összeírása szerint 1 kötél =1,93 köböl, 1698 Makovicán 1787-ben 1 köböl 1200 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.), ezzel számolva ez a kötél 2310 nöl lenne. Sáros város 1675. évi összeírása szerint 1 kötél=2 köböl. 1699 Nagyságbecsüre támpont nincs. Szinán (Abaúj) a 17. században 1 nagy kötél 3 köböl volt. 1700 Támpont itt sincs. Summázva: 7 kötél=egyrészt 50—700 köböl, de megkérdőjelezem az adatot, másrészről =1,93—3,0 köböl, becsülve 2310 nöl. 4.2.39.1.3.2. Kötél — köböl, kassai. Egy település három évére van adatom. Lasztóc (Zemplén) 1738. évi összeírása szerint 1 kötél=0,97 kassai köböl, 1701 az 1739. évi összeírás szerint 0,3—1,6, átlag 0,95 kassai köböl, 1702 és egy 18. századi összeírás szerint 0,66—1,25, átlag 0,94 köböl. 1703 Átlagban tehát 7 kötél=0,95 kassai köböl. Az utóbbinak becsült nagysága átlagban és gyakoriságban 1100 nöl volt (ld. 4.2.38.12.5.), ezzel számolva ez a kötél 1045 nöl lenne. 4.2.39.1.3.3. Kötél — köböl összegző. A hertneki tétel az ismert nagyságrend alapján (s a két adat azonos megyéjű) joggal kérdőjeles, s nem valószínű, hogy a jászsági kivétel nagyságrendi helyzete (számítási egység) ismétlődik, hisz ez hegyvidék, itt nincs helybőség (hiszen ha csak a közepes köbölnagysággal: 1000 nöllel (ld. 4.2.38.1.11.) számolunk a felső határnál 100 000 nöl, vagyis majd 36 ha lenne ez a terület). Nélküle a tétel: 7 köböl=0,3—3,0 szélső, 1,0—2,0 középértékkel átlag 1,97 köböl, becsülve 1045, 2310, 2400 nöl.
