Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Dél-Magyarország. Bács megye: Újvidék 0,20; a megye 0,25. Temes megye: Temesvár 0,20. Torontál megye: 0,25, ugyanakkor a szőlőnél 1 pozsonyi mérő 800 nöl volt (ld. 4.2.49.17.14.), ennek alapján a kapás 200 nöl lenne. Összegezve: 1 kapás=0,20—0,25 szélső értékkel 0,20/2, 0,25/2, átlag 0,23 pozsonyi mérő. Horvát-szlavón terület. Várasd megye: 0,10. Zágráb megye: Zágráb 0,14; a megye 0,25. Körös megye: Kapronca 0,10, 0,25, 0,50; Körös 0,10 és 0,20, ugyanakkor 1 kapás 160 nöl (ld. 4.2.29.1.14.); 1 falu 0,25; a megye 0,16. Pozsega megye: 0,14, ugyanakkor 1 kapás 106 nöl (ld. 4.2.29.1.14.). Verőce megye: Eszék 0,40; a megye 0,25. Szerem megye: 0,14, ugyanakkor 1 kapás 275 nöl (ld. 4.2.29.1.14.). A nagytáj összegezve: 1 kapás 0,10 és 0,50 szélső értékkel 0,10/3, 0,14/3, 0,25/3, átlag 0,26 pozsonyi mérő. A viszonyt összefoglalva néhány megállapítást tehetünk. A legnagyobb a szórás a Felvidéken, azután a horvát területen, majd a Dunántúlon. A Duna—Tisza vidék és a Partium azonos, Dél-Magyarország hasonlóan. Az átlagokat tekintve a legkisebb (0,23) éppen itt, aztán egyenletesen növekszik a sor: Felvidék (0,25), Horvát-szlavón (0,26), Dunántúl (0,27), Duna—Tisza vidék és Partium (0,28). A néhány konkrét nagyságadat — szintén átlagozva — azonban más sorrendet mutat. Felvidék (75), Dunántúl (90), Horvát—szlavón (147), Dél-Magyarország (200), Duna—Tisza vidék (227). Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi nöles adat a mértékadó. Amiből viszont az következik, amit már említettem: a viszonyban a pozsonyi mérő inkább számolási egység, mintsem gyakorlati mérték. Ezt egyébként Ruszt kivételes adata, az 1 pozsonyi mérő szemben a 75 nöllel, egyértelműen igazolja. E kivételtől eltekintve is változatos a pozsonyi mérők adata mint 1 kapás nagysága: 0,07 és 0,50 szélső értékkel 12 nagyságban változóan az átlag 0,20, az ötön felüli gyakoriság pedig: 0,72/5, 0,16/12, 0,20/6, 0,25/24, 0,30/10, 0,50/6 pozsonyi mérő. 4.2.29.1.12. Kapás — napszám. Általános, de a szőlőnél gyakori mértékre (ld. 4.2.50.) vonatkozó viszony; csak két nagyságadatom van. A péterváradi (Szerem) kamarai kerület 1725. évi szőlőösszeírásában egységként fejlécben: 1 kapás vagy 1 napszám. 1138 Az 1828. évi összeírás szerint Pozsony városban 1 kapás=0,16 napszám, 1139 ugyanakkor 1 napszám 75 nöl, 1140 így 1 kapás 12,5 nöl lenne, ami nemcsak rendkívül kis terület, hanem ellentmond más adatoknak: a kapás 1736ban 70, 1842-ben 80 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), a pozsonyi mérő adata alapján 75 nölre becsültem (ld. 4.2.29.1.11.2.), vagyis a kapás és a napszám között azonosságnak kellene lenni, mint az előbbi esetben is volt, s ami logikus is. Nyilvánvaló, hogy az 1828. évi összeírás adatainak feldolgozásakor valamilyen (számítási, leírási?) hibát követtem el, de ezt már nem tudom megállapítani, csak így javíthatom azt. Summázva tehát 1 kapás=l napszám, egyik esetben 75 nöl. 4.2.29.1.13. Kapás — négyszöglépés. Területmértékre (ld. 4.2.53.), így konkrét nagyságra vonatkozó viszony. A lépésnek nincs jelzője, de mint az akónál indokoltam (ld. 4.2.1.1.3.) a tőkeállás miatt a mérnöki négyszöglépés adatával (ld.
