Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.53.) kell számolnunk. Nézzük időrendben az adatokat, tájilag (az utolsó kivételével) egységes. Balázsfalva (A. Fehér) 1726. évi összeírása szerint az 1 kapás az egyik szőlőnél 172 négyszöglépés — az oldalviszony 1:1,06 —, a másiknál 40 négyszöglépés — az oldalviszony 1:1,33 1141 —, az első szőlő tehát 30,19 nöl, a másik 6,94 nöl. Küküllővár ugyanaz évi összeírásában az egyik szőlő 450 négyszöglépés — az oldalviszony 1:1,6 —, a másik 342 négyszöglépés — az oldalviszony 1:2,1 — mint 1 kapás nagysága, 1142 az első szőlő tehát 78,08 nöl, a másik 59,34 nöl. Az 1758. évi összeírásból öt, de valószínűleg másik (vagy parcellázott régi?) szőlőre kapunk adatokat. Az első szőlő 50,1, a második 60,0, a harmadik 52,3, a negyedik 87,4, az ötödik 96,0 négyszöglépés mint 1 kapás nagysága, az oldalviszony pedig, az előbbi rendben: 1:1,5 1,5—2,0—2,8—5,C—2,1, 1143 a négyszögöl adatok pedig: 8,69, 10,41, 9,07, 15,16, 16,66. Ebesfalva (Küküllő) 1727. évi összeírásában a szőlő 190 négyszöglépés mint 1 kapás, az oldalviszony 1:1,8, 1144 így 32,97 nöl. Sumkutpataka (Kővár) 1770. évi összeírásában 1 kapás az egyik szőlőnél 180,0, a másiknál 533 négyszöglépés; az oldalviszony pedig 1:6,8, illetve 1:1,5, 1145 vagyis 31,23 és 92,48 nöl. Nagykőrös (Pest) két szőlőjének 1820. évi felmérésekor „egy Ember kapálló Szőllőkben fel vévén Husz Utat, Ötven Lépés hosszúságú út, mely szerint egy Ember Kapálló szőllő tesz egy ezer Lépésre ki nyújtott Utat". 1146 A szövegből is világos, amit az útnál (ld. 4.2.82.) részletesebben tárgyalok, hogy 1 kapás = 1000 négyszöglépés, így 173,5 nöl; az oldalviszony 1:2,5. A viszony összegzését — a tört adatokat kerekítve — kezdjük a kivételesnek tűnő nagykőrösi adattal, mely szerint 1 kapás=1000 négyszöglépés—174 négyszögödé,24 ár; az oldalviszony 1:2,5. A többi adat erdélyi, így helyileg sajátosnak nevezhető, s valamennyi más nagyság: 1 kapás=40—533 négyszöglépés = 7—53 nöl=0,25—3,30 ár szélső értékkel csak számtani átlagot írhatok=286 négyszöglépés=55 nöl=l,8 ár. Ez a változóság — tizenháromszorozó a szélső érték — igazolja azt, amiről később részletesen lesz szó (ld. 4.2.29.1.14.), hogy nemcsak tájilag sajátos nagyságok alakultak ki, hanem egy településen belül, szőlőnként változott a kapás nagysága, így az egy napi munka meghatározást még majd magyarázni kell (ld. 4.2.29.1.14.). Az alakok között azonban, az oldalviszonyok tanúsága szerint, vannak azonosak is, így egy-két esetben az 1,5, 2,0 és 2,1 viszony, az 1,06—6,8 széthúzott mezőnyben, de a felső határ kivételes, s talán még az 1:5,0 viszony is, ebből következőleg a szőlők alakja a többségnél megközelítette a szabályos téglalapot. 4.2.29.1.14. Kapás — négyszögöl. Ez a viszony adja meg a kapás konkrét nagyságát. A négyszögölnél mondottak (ld. 4.2.55.) értelmében azonban ez a mérték csak a 18. század derekán terjedt el a gyakorlatban. Kétféle négyszögöl dívott: a bécsi és a királyi, de az utóbbira egyrészt csak három adatom van, másrészt ezt amúgy is a bécsire kell átszámítani, ezért nem tárgyalom külön a kettőt, de természetesen megemlítem a tényét. A szemlénél tájrendben tekintem át az adatokat, az ismétlés kerülés érdekében csak a viszonyszámot közlöm — 1 kapás annyi négyszögöl —, a két mérték nevét csak akkor írom ki, ha nélkülük az adat félreérthető lenne.
