Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
kon 1 kapás 45, Brastovan pedig 135 nagyszombati mérő volt. 1135 A nagyságbecsühöz támpontot nem adott; de jól szemlélteti, mennyire a konkrét szőlő függvénye a nagyság. 4.2.29.1.11.2. Kapás — mérő, pozsonyi. Törvényessé lett gabonamértékre, illetve hivatalossá lett földmértékre (ld. 4.2.29.17.) vonatkozó viszony; e művelési ágra vonatkoztatva mint nem funkció szerinti mérték, általában átszámítási kulcs volt csupán, a köznapi életben kivételesen dívott. Ilyen az 1828. évi összeírás, most ismertetendő adatainál ezt figyelembe kell venni. Az adatokat tájrendben mutatom be, 1136 s ahol lehet, kiegészítem a konkrét nagysággal; az ismétlések kerülése érdekében csak a viszonyszámot közlöm (1 kapás annyi pozsonyi mérő). Felvidék. Pozsony megye: Modor 0,10; Bazin 0,30 és 0,50, de tudjuk, hogy Bazinban akkor 1 kapás 70 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.); Pozsony 0,16, itt 1736-ban 1 kapás 70,1842-ben 800 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), a pozsonyi mérőre ez évből csak a szántónál van adatunk, amikor is 480 nöl, 1137 ezzel számolva a kapás 76,8 nöl lenne, így 1828-ra a nagyobb érték a valószínűbb; a megye 0,12, 0,14, 0,16, 0,20, 0,25. Nyitra megye: 1 faluban 0,07; a megyében általában 0,08. Bars megye: 0,16; Hont megye: 0,11, 0,14, 0,16, 0,25; Zólyom megye: Korpona 0,10; Gömör megye: 0,30; Torna megye: 1 falu 0,30 és 0,50, a megye 0,25; Abaúj megye: Kassa 0,12, ugyanakkor 1 kapás 75 nöl (ld. 4.2.29.1.14.); a megye 0,25; Árva megye: 0,50; Ung megye: 0,30. Summázva a nagytájat a következő értékeket kapjuk (gyakorisági indexet közölve): 1 kapás=0,07 és 0,5 szélső értékkel 0,12/2, 0,14/2, 0,16/4, 0,25/4, 0,30/3, 0,50/3, átlag 0,25 pozsonyi mérő. Dunántúl. Sopron megye: Ruszt 1,0, de ugyanakkor 1 kapás 75 nöl (ld. 4.2.29.1.14.); Kismarton 0,16, itt is tudjuk ugyanakkor, hogy 1 kapás 100 nöl; a megye 0,12. Vas megye: 1 falunál 0,12 és 0,25; a megye 0,16. Győr megye: Győr 0,16, ugyanakkor 1 kapás 100 nöl (ld. 4.2.29.1.14.). Esztergom megye: 1 faluban 0,25, máshol 0,20; a megye 0,16, ugyanakkor 1 kapás 100 nöl (ld. 4.2.29.1.14.); Esztergom 0,16, 100 nöl itt is 1 kapás. Veszprém megye: két helyen 0,30. Fejér megye: Székesfehérvár 0,16, ugyanakkor 1 kapás 100 nöl (ld. 4.2.29.1.14.); egy faluban 0,25. Somogy megye: 2 faluban 0,30, a másik kettőnél 0,50; a megye: 0,25. Baranya megye: 0,26, 0,40, 0,50. A nagytáj összegezve: 1 kapás=kivételesen 1,0, és 0,12 és 0,50 szélső értékkel 0,12/2, 0,16/6, 0,25/4, 0,30/2, 0,50/2, átlag 0,27 pozsonyi mérő. Duna—Tisza vidék. Pest megye: 0,30; a megyében 1800-ban 1 kapás 225 nöl (ld. 4.2.29.1.14.). Jászkun kerület: 0,25; a kerületben 1700-ban 1 kapás 200 nöl volt, s ennyit kapunk a pozsonyi mérőnek 1786-ban szőlőre érvényes adatával (ld. 4.2.49.17.14.). Hajdú kerület: Debrecen 0,25, ugyanakkor 1 kapás 225 és 250 nöl (ld. 4.2.29.1.14.). Békés megye: 1 faluban 0,30; a megye: 0,25. Csongrád megye: 0,25. Summázva a nagytájat: 1 kapás 0,25 és 0,30 szélső értékkel 0,25/5, 0,30/2, átlag 0,28 pozsonyi mérő. Partium. Bihar megye: 0,25. Szatmár megye: l-l faluban 0,12, 0,16, 0,30; a megye 0,25; Nagybánya 0,20 és 0,25; Szatmárnémeti 0,30. Summázva: 1 kapás 0,12 és 0,30 szélső értékkel 0,25/2, 0,30/2 átlag 0,28 pozsonyi mérő.
