Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
(Bereg) 1691. évi urbáriuma szerint 1 hordó=2,5 kapás. 1038 A kapásra Beregből nincs konkrét nagyságadatunk, ha kölcsönözzük a szomszédos Ung váltószámát, akkor e terület 500 nöl lenne. Ungvár 1722. évi összeírása szerint 1 hordó=3,6 kapás. 1039 Ungvárott a 19. század elején 1 kapás 200 nöl v olt(ld. 4.2.29.1.14.), ezzel számolva a hordó 720 nöl lenne. Büd (Szabolcs) 1774. évi összeírásának fejlécében, tehát egységként kezelve a viszony: 1 hordó = 1 kapás. 1040 Szabolcsban a 18. században 1 kapás 300 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), így 1 hordó is ekkora terület lenne. Regéc (Abaúj) 1776. évi összeírása szerint, a viszonyt ismét fejlécként kezelve, 1 hordó =-0,5 kapás. 1041 Abaújban a 18. században 1 kapás átlag 200 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), így 1 hordó 100 nöl lenne. Erdőhorváti (Abaúj) 1783. évi összeírása szerint (a viszony ismét fejlécben) 1 hordó az 3,6 kapás. 1042 Erdőhorvátin 1784-ben 1 kapás 261 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), így az a hordó 939,6 nöl. Fény (Abaúj) ugyanez évi összeírása szerint (a viszony egységként) 1 hordó az 1,2 kapás; 104 * az említett abaúji adattal ez 240 nöl. Tállya (Zemplén) 1783. évi összeírásában 1 hordó az 5 kapás; 1044 az említett zempléni váltószámmal ez 1000 nöl lenne. Szántó (Abaúj) 1789. évi összeírásában (a viszony fejlécben) 1 hordó az 4,4 kapás. 1045 Szántón 1784-ben 1 kapás 204 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), így ez a hordó 897,6 nöl. Az adatokat összegezve: 1 hordó—0,5 és 5,0 szélső érték mellett mindegyik esetben más nagyság, az átlag 2,5 kapás. Két esetben tudtunk bizonyos nagyságot megállapítani, kerekítve: 898 és 940 nöl, vagyis 32,3 és 33,8 ár. A többinél becsültük : 100 és 1000 nöl, vagyis 3,6 és 36,0 ár között, mindegyiknél változó nagysággal, az átlag 436 nöl, vagyis 15,7 ár, az együttes átlag pedig 419 nöl, vagyis 15,1 ár. Tegyük hozzá: a tágan értelmezett hegyaljai területen, a többinél legfeljebb ezek alapján becsülhetjük a nagyságot. Ami pedig a változó nagyságokat illeti: ez természetes következménye annak, hogy a termés, az egyéb alakító tényezőkön kívül, az adott szőlőtelepítés mivoltának, milyenségének a függvénye, így egy településen belül azonos évjárat esetében szőlőnként változó lehet. Az általánosítással tehát nagyon kell vigyázni. 4.2.25.1.2. Hordó — kert. Kivételes mérték (ld. 4.2.34.) viszonya, s csak egy adatom van. Varano (Zemplén) 1684. évi urbáriumában olvashatjuk: „egy kapostas kert meg terem raita huszin kitt hordó káposzta", 1046 vagyis 1 hordó=0,045 káposztásai. Kétismeretlenű egyenlet lévén, a nagyságra közvetlenül nem következtethetünk. Általános tájékozódásul azonban számolhatunk. Mivel az urbárium következő tételénél kassai köböl szerepel, lehetséges, hogy ez a hordó kassai boroshordó nagyságú, az pedig ez időben kerekítve 1701 volt. 1047 Mivel 11=1 dm 3 , a hordó 170 dm 3 . Egy káposztafej átlagos nagysága kb. 2X2X1 = 4 dm 3 , a hordóban tehát elfér 42 fej káposzta, de kerekítsük le 40 fejre. A káposztafejnél (ld. 4.2.30.) mondottak szerint 1 fej helyigénye=0,087 nöl, vagyis 0,31 m 2 , így a 40 fej, vagyis 1 hordó=3,48 nöl, vagyis 0,12 ár lenne. 4.2.25.1.3. Hordó — négyszöglépés. Alkalmas viszony, konkrét nagyságot ad. Sajnos, csak két forrás tájékoztat, de az több adatot közöl.
