Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Kaza (Borsod) 1726. évi becsüje szerint az egyik szőlő közepes terméssel 4 hordós, s megmondja azt is, hogy 10X250 lépés (passus) nagy; a másik szőlő 160X X200 lépés, közepes terméssel 10 hordó. 1048 Vagyis az első szőlőnél 4 hordó= 2500 négyszöglépés, így 1 hordó=625 négyszöglépés; a másiknál 10 hordó = 32 000 négyszöglépés, így 1 hordó = 3200 négyszöglépés. De milyen? Nincs probléma, mert az akónál tárgyaltak (ld. 4.2.1.) értelmében tudjuk, hogy mérnöki négyszöglépéssel (ld. 4.2.53.) kell számolnunk. így az első szőlőnél 1 hordó = 108,43 nöl, vagyis 390,06 m 2 , a másodiknál 555,42 nöl, vagyis 1997,12 m 2 . S tegyük hozzá: az első szőlőnél az oldalviszony 1:25,0, a másiknál 1:1,25. Tarcal (Zemplén) 1770. évi összeírásából három szőlőre kapunk hasonló adatokat, szélességük azonban nem volt egyforma, ezért mindegyiknél külön megadták lent és fent. Az első szőlő 1,5 hordós, hossza 463, szelte fent 5, lent 6 lépés (passus); a második 6,0 hordós, hossza 315, szelte fent 69, lent 100 lépés; a harmadik szőlő 5,0 hordós, hossza 313, szelte fent 9, lent 48 lépés. 1049 Mindenekelőtt állapítsuk meg azt, ami természetes: a szőlő gyakorta nem téglalap alakú. A harmadik szőlő már majdnem megközelíti a háromszöget, a második is trapéz, csak az első közelíti meg a téglalapot, s mondhatjuk, hogy oldalviszonya 1:84. A területeket a vonatkozó szabályok szerint számolva, a helyzet a következő: Az első szőlőnél 1,5 hordó=2546,5 négyszöglépés, így 1 hordó = 1697,66 négyszöglépés; a másodiknál 6 hordó=26 617,5 négyszöglépés, így 1 hordó=4436,25 négyszöglépés; a harmadiknál 5 hordó = 8920,5 négyszöglépés, így 1 hordó = 1784,1 négyszöglépés. Az előbbi váltószámmal pedig az első esetben 1 hordó=294,6 nöl, a másodiknál 769,64 nöl, a harmadiknál 309,52 nöl. Ha summázzuk a viszonyt, tételként sorolhatjuk az adatokat. 1 hordó=625,0, 1697,66, 1784,1, 3200,0, 4436,25 négyszöglépés = 108,4, 294,6, 309,5, 551,4, 769,6 nöl, vagyis 3,9, 10,6, 11,0, 20,0, 27,7 ár. S a három ismert oldalviszony: 1:1,25 — 1:25,0—1:84,0. Mindegyiknél más a nagyság és az alak, s ez természetes. A nagyságnál nem a kistáj, nem a település, nem is a szőlőhegy (az csak az alaknál), hanem a konkrét szőlőtelep a meghatározó tényező. Egymás mellett fekvő, egyforma területű, egyidős szőlő könnyen lehet, ha nem bizonyosan, eltérő hordós. 4.2.25.2. Összefoglalás. Az északi-északkeleti országrészre jellemző 17—18. századi mértéke a szőlőnek, kivételesen a káposztáskertnek. A szőlőnél a nagyság telepenként változó, így kell értékelni az összefoglaló adatokat is 1 hordó=0,5—5,0, átlag 2,5 kapás=108—940, átlag 533nöl=3,9—27,7, átlag 19,2 ár; becsülve 100—1000, átlag 436 nöl=3,6—36,0, átlag 15,7 ár. A káposztáskert kivételes adata zempléni, 17. századi, de azért használata lehet területben, korban kiterjedtebb is. 1 hordó=0,045 káposztáskert, s becsülve 40 káposztafej=3,48 nöl=0,12 ár. ' • ••
