Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

2.2.5.1.2.3. A termőképesség szerint is többféleképpen alakult a mérték. A betakarító eszköz nagysága, termésbefogadó képessége szabta meg a terület­nagyság egységét. Ezek: kosár (ld. 4.2.37.), puttony (ld. 4.2.66.), szekér (ld. 4.2.76.), vontató (ld. 4.2.87.). Kert, szőlő, rét mértékei. A tárolóeszköz nagysága, űrtartalma alakította ki a termésmennyiség szerinti területnagyság egységét, mint: átalag (ld. 4.2.3.), csöbör (ld. 4.2.8.), csötört (ld. 4.2.9.), hordó (ld. 4.2.25.), stertin (ld. 4.2.72.), üst (ld. 4.2.83.), vödör (ld. 4.2.88.), zsák (ld. 4.2.89.). A zsák a szántó, az üst a kert, a többi a szőlő mértéke. Más mértékből származott a termésmennyiség alapján részint az űrtartalom, részint a súly szerinti területnagyság egysége. Ezek: akó (ld. 4.2.1.), font (ld. 4.2.21.), icce (ld. 4.2.26.), mázsa (ld. 4.2.47.), oka (ld. 4.2.59,), pint (ld. 4.2.64.), porció (ld. 4.2.65.). Az oka a kert, a mázsa a kert és a rét, a porció a rét, a többi a szőlő mértéke. Termésmennyiségből közvetlenül jött létre: a boglya (ld. 4.2.5.), disznó (ld. 4.2.11.), juh (ld. 4.2.27.), káposztafej (ld. 4.2.30.), ló (ld. 4.2.43.), marha (ld. 4.2.45.), petrence (ld. 4.2.63.), velleszta (ld. 4.2.86.). A juh, ló, marha a legelő fűmennyisé­ge; a disznó az erdő makktermése mint ellátóképesség, a káposztafej a kerté, a többi a rét, a szénatermés alakította mérték. • 2.2.5.1.2.4. Föld-, határfelosztás alakította mértékek: dűlő/ödölő (1. 4.2.14.), jus (ld. 4.2.28.), nyíl (ld. 4.2.58.), rend (ld. 4.2.67.), szekció (ld. 4.2.75.), tized (ld. 4.2.81.). A jus és a nyíl a kisebb egység (és a vonatkozó jogosultság), a többi nagyobb egység osztása szerint alakított területnagyság-egységet. 2.2.5.1.2.5. Művelési ág alakította a következőket: bravi (ld. 4.2.6.), kert (ld. 4.2.34.), rét (ld. 4.2.68.), szántó (ld. 4.2.73), szilvás (ld. 4.2.77.), telek (ld. 4.2.80.). Mögöttük valószínűleg a napi munka, a napok száma rejlik. 2.2.5.2. A mesterséges típust tudatos tevékenység hozta létre a természetes típu­sú mértékek kiegészítésére. Logikusan alakulnak ezek is, csak nem közvetlenül az emberből, földből. 2.2.5.2.1. A hosszmértéknél azon a nagyságrenden, amikor az emberi test sok vagy kevés, avagy alkalmatlan. Ezek (növekvő nagyságrendben): pont (ld. 3.2.19.), vonal (ld. 3.2.30.), vonás (ld. 3.2.31.), fúrás (ld. 3.2.4.), fertály (ld. 3.2.3.), hajtvány (ld. 3.2.5.), rúd (ld. 3.2.22.), szál (ld. 3.2.24.), kerékfordulás (ld. 3.2.7.), lánc (ld. 3.2.10), kötél (ld. 3.2.8.), vég (ld. 3.2.29.), bála (ld. 3.2.2:). 0,1 mm-től 300,0 m-ig mérhetett így az ember (részletesen ld. 3.4.2.). 2.2.5.2.2. A földmértékeknél is közvetve, valamilyen eszköz, mód tudatos alkalmazásával jött létre ez a típus; több módon. Hosszmértékből létesültek (betűrendben): kerékalja (ld. 4.2.33.), kötélalja (ld. 4.2.39.), láncalja (ld. 4.2.42.), mérföld (ld. 4.2.48.), rúd (ld. 4.2.70.). Ezeknél elég volt a hosszmérték, mert csak egy kiterjedést mértek: a terület szélességét, a hosszúság

Next

/
Oldalképek
Tartalom