Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

Gaal 1839-ben azt írja, hogy 1 hold Ausztriában és Csehországban 1600 nöl.

978 Littrow viszont 1844-ben csak a hagyományos viszonyt nevezi meg: 1 hold= 3 bécsi mérő.

979 Az 1849—50. évi telekadóideiglen rendelet, megindítva a második kataszteri felmérést, a kataszteri (így nevezve a német szövegben: Katastral Joche) hold alkalmazását rendeli el a felmérésben és a nyilvántartásban, megmondva, hogy az 1600 nöl, s a helyben szokásos földmértékeket erre számíttatja át (mint annak idején II. József rendelete), átszámítási mintát közölve a régi mérték, annak négyszögöl nagysága és a vonatkozó katasztrális hold nagyságadatokkal, pl. 1 hold = 1200 nöl=

3

/

4

kat. hold.

980 A telekkönyvezésre vonatkozó 1853. évi császári nyílt parancs, bár a jelzőt váltva, de így rendelkezik: „a térmérték a földkönyvbe... ausztriai holdakban és ölekben jegyzendő" (a német szövegben: österreichisches Joch stb.),

981 az öl alatt természetesen nölet értve. Ezzel lett hivatalos mértékké a katasztrális hold, s terjedt el a felméréssel párhuzamosan. Ez a munkálat jelentősen előrehaladt, mire métertörvényünk megszületett. Nyilvánvalóan ezért tett kivételt az 1874: 8. tc. 18. §-a, s hagyta meg a holdat a földügyletekben, s ugyancsak a földadó-szabályozásra, valamint a telekkönyvezésre vonatkozó 1875:7. tc. e munkálatnál a kataszteri hold alkalmazását (ld. 2.4.2.1.). Ellenkező esetben ugyanis vagy meg kellett volna ismételni az egész felmérést, vagy át kellett volna számítani metrikusra a kataszternek addig felvett valamennyi hold-négyszögöl adatát. Majd 100 év múlva tettük meg ezt, az 1970. évi 43. sz. rendelet alapján.

982 Megjegyzendő még, hogy a katasztrális jelző csak nálunk dívott, Ausztriában, említettem, mindig alsó-ausztriai holdnak nevezték, ezért nevezte a méterrendszer bevezetésére vonatkozó 1869. évi törvényjavaslat így: alsó-ausztriai (catasteri) hold.

983 E holdnak pontos nagyságát az 1871. évi osztrák métertörvény adja meg: 1 alsó-ausztriai hold =1600 négyszögöl=0,5754642 ha.

984 A hazai újabb, 1873. évi törvényjavaslatban Szily már kerekített, nála 0,5755 ha ezen — általa csak katasztrálisnak nevezett — hold ;

985 és ez a neve, valamint a váltószáma az 1874. évi métertörvényünkben is.

986 A mondottak alapján tehát (a hazai terminológiát használva, a másikra csak utalva) 1 katasztrális (alsó-ausztriai) hold=3 bécsi mérő=1600 nöl=5754,642 rrP, illetve 57,5 ár. 4.2.24.3. Hold, királyi. Az előző korszakból továbbélő, s már akkor funkciótól függetlenül országos és általánosan használt, hivatalos mérték.

987 Stompfa (Pozsony) 1600. évi összeíiásában királyi mértékű magyar holdnak (jugerum ungaricum regalis mensurae) nevezik, s a Hármaskönyvre és a hazai jogszokásra hivatkozva számítják át ekealjára.

988 Aztán egy évszázadig lappang, forrás nem említi, de a gyakorlatban nyilván dívott, sőt, hivatalosan is tudtak róla. 1702-ben az újraszerzeményezési bizottság egyik ügyének intézése alkalmával a budai kamarai adminisztráció kiküldöttei a kérdéses területet a királyi holddal mérik fel, amelynek nagysága — hivatkoznak a Hármaskönyvre — 12X72