Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
királyi öl (így 864 királyi négyszögöl) és nemcsak lerajzolták a jelentésben a királyi öl 16-od részét jelentő királyi arasz nagyságát, hanem — a nagyobb pontosság érdekében — mellékelték a jelentéshez a királyi ölnek már tárgyalt (ld. 3.2.17.7.1.) etalonját is. 989 Szerencsénkre, mert ennek segítségével végre tévedésmentesen megállapíthattuk a királyi öl, s ennek alapján a királyi hold pontos metrikus nagyságát, mint ezt az előző korszakban részletesen ismertettem. 990 Ezek alapján felírhatjuk a tételt, kiegészítve metrikus érték alapján (ld. 4.2.57.) a bécsi váltószámokkal is. 1 királyi hold= 12X72 királyi öl=864 királyi négyszögöl=2346,97 bécsi négyszögöl = 1,466 katasztrális hold= 1,955 magyar hold= 8442,78 m 2 =84,4ár, az oldalviszony 1:6. Nemcsak gyakorlatilag, elméletileg is foglalkoztak vele ez időben. Az ismeretlen szerzőtől származó, Budán, 1717-ben keltezett gazdasági értekezés a hold nagyságát is vizsgálva összehasonlítja a római és a királyi holdat, megírja, hogy ez 864 királyi négyszögöl, s hogy az alapul szolgáló királyi öl az ott rajzolt vonalnak 32-szerese. (A rajzolt vonal ugyanis a királyi arasznak csak a fele, ezért kétszerezi a Hármaskönyv adta váltószámot, ld. 3.2.1.3.) Átszámítási példákat is közöl, rajzokban is ábrázolva, mindkét hold mérésnél előfordulható különféle nagyságairól. 991 Mivel a római hold nálunk sosem dívott, valóban elméleti értékű az értekezés e vonatkozásban. De már a gyakorlat az, amit Tordán az ottani erdő 1738. évi osztásakor megírtak: 1 nyíl az 4x24 rúd, 1 rúd pedig 3 öl, 992 vagyis 1 nyíl (ld. 4.2.58.) az 12X 72 öl, ez pedig a királyi hold nagysága. Tehát ha nevében nem is, etalonizált nagyságában dívott a királyi hold azon a vidéken; a Hármaskönyv erdőbecsüjéből alkalmazott királyi hold nagyságából alakulhatott ez a nyíl. Gyakorlat is, elmélet is az, amit Kovács János földmérő cselekedett Körmend (Vas) 1762. évi felmérésénél, s jegyzett fel a birtokkönyv bevezetésében. Megírja, hogy a Hármaskönyv szerinti királyi holdat vette alapul, amelyik 12X72 királyi öl, így 864 királyi négyszögöl. A királyi hold és a bécsi négyszögöl összefüggéseit keresve e hold egyes részeit számítja át, így szerinte 512 királyi nöl az 1240 bécsi nöl, és 704 királyi nöl az 1701 bécsi nöl, ami 2 pozsonyi köböl [=mérő] lenne, így 1 hold. 993 Mivel Kovács számítása a Hármaskönyv általa meg nem nevezett kiadásában levő királyi arasz etalonján alapul, eredményét csak a királyi és bécsi nöl előbbi viszonya alapján bírálhatjuk, s eszerint 1 királyi nöl=2,421 bécsi nöl, ami pedig helyesen 2,71 bécsi nöl (ld. 4.2.55.), így nála a királyi hold 2091,7 bécsi nöl, vagyis 255 bécsi nöllel kisebb a ténylegesnél. Ismeretlen szerző keltezetlen műve a királyi és a bécsi hossz- és földmértékeket hasonlítja össze, szövegéből azonban megállapítható, hogy Pest megyében 1770 körül írhatta. Szerinte 1 királyi hold — ami 864 királyi nöl=az 2111 34/54 bécsi nöl, 994 vagyis 235 nöllel kisebb a valóságosnál. Ballá a már idézett, 1778. évi metrológiai művében a királyi hold nagyságát (megadva, hogy 12X72 királyi öl, így 864 királyi négyszögöl) 2115 34/54 bécsi négyszögölben állapítja meg, 995 így 128 nöllel kisebb a nagyság. A jobbágytelek hajdani nagyságára kíváncsi Kovachich is számolt 1796-ban, ő viszont többet kalkulált, szerinte a királyi hold az 2904 bécsi nöl, 996 vagyis 357 nöllel nagyobb a királyi holdja a valóságosnál. Kátsnál
