Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

mérő fele a pozsonyinak,

616 tehát az első nyomás azonos a harmadikkal, de hogy miért nem adták ott is pozsonyival, nem tudom megmagyarázni. A második nyomásban nyilván rosszabb volt a föld vagy távolabb feküdt, így nagyobb volt a hold, több mag kellett. Mosón megye, 1696: 3,0—4,26, átlag 3,5 pm. ;

617 Zala megye, 1696: 1,06—2,43, átlag 1,72pm.;

618 Németkürt (Nyitra), 1696: 1,5— 10,0, átlag 3,7, gyakoriság 3,0 ;

619 Egyházasdaróc (Vas), 17. század vége: egységként 2,0 ;

820 Apáti (Pest), 1702: egységként (quodlibet) 2,0 ;

621 Pusztafödémes (Pozsony), 1714: 4,0—5,8, átlag 4,7 ;

622 Babocsa (Somogy), 1714: 2,0;

623 Fridman (Szepes), 1720: 4,0 (köbölnek írva);

624 Szarandok (Baranya), 1726 : 0,5;

625 a győri püspökségi javak 1733. évi összeírásában Vasáron (Veszprém) 3,0, Szombathelyen, Szentmártonban (Vas) 2,0, Püspökin (Sopron) 1,5, Schadendorfban (Sopron) 1,25 ;

626 Pécs (Baranya), 1734: fejlécben, egységként (seu) 1,0 ;

627 Ludberg (Kőrös) 1735. évi összeírásában 1 hold búza, árpa, zab 2,0, köles 1,0.

628 Ismét a szemnagyság és a vetéssűrűség különbsége differenciáltat, s ismét ellentmond Kőrös megye 1755. évi, a mérőnél tárgyalt vonatkozó adatának (ld. 4.2.24.1.17.1.), és más az arány a többi hasonló adatnál. Keresztúr (Zala), 1737: egységként (quodvis) 3,0 ;

629 Zala megyében 1786-ban gyakoriságban 1 hold 1600 nöl, illetve 1 pm. 530 nöl (ld. 4.2.24.1.20., 4.2.49.17.14.), így ez a hold is akkora lehet. A pécsi kerület (Baranya) 1737. évi összeírásában egységként (sing.) 2,0 ;

630 Szőkefölde (Vas), 1737: ugyanúgy 2,0 ;

631 Egyházasdaróc (Vas), 1740: ugyanúgy 2,0 ;

832 Kanizsa (Zala), 1743 : 2,0;

633 Markóc (Somogy) ugyanaz évi összeírása szerint 1 hold = 24X300 lépés=2,0 pm.,

934 vagyis 7200 négyszöglépés, s ha a mérnökivel (ld. 4.2.53.) számolunk, akkor ez a hold 1250 nöl; Világosvár (Arad), 1756: 2,5.

635 Besenyő (Bihar), 1756: egységként (sing. per) 1,5 ;

636 Gige (Somogy), 1756: 2,0 (köbölnek írva);

637 Szerdahely (Pozsony), 1749:0,25—0,75, átlag és gyakoriság 0,5 j*

38 Rohonc (Vas), 1753 : 3,0 ;

639 Ostffyasszonyfa (Vas), 1753: 2,6—3,5, átlag 3,0;

640 Kanizsa (Zala), 1754: 3,0.

641 Ha a többször említett 1787. évi zalai gyakorisággal számolunk, akkor ez a hold 1400 nöl lenne. Mány (Fejér), 1757: 1,0—3,0, átlag 2,0 (köbölnek írva);

642 Mezőkomárom (Veszprém), 1757: 3,0 (köbölnek írva);

643 Hette (Bereg), 1757: 1,22—2,0, átlag 1,6 ;

644 Lövő (Sopron), 1761: 2,0 (köbölnek írva);

644 Nagycenken 1792-ben 1 pm. 550 nöl volt (ld. 4.2.49.17.14.), ezzel számolva a hold 1100 nöl lenne; Peklini (Sáros) uradalom, 1766: fejlécben, egységként 2,0.

M

* Az úrbérrendezési utasítás normaként előírta, hogy Magyarországon 1 hold az 2 pm., illetve megfordítva, a hold nagysága pedig a föld minősége (osztály) szerint 1100 (jó), 1200 (közepes) és 1300 (rossz) nöl legyen.

647 A vukovári, illoki, rumai uradalmak (Szerem) részére 1769 és 1779 körül készített összeírástáblázat fogalmazványainak fejléceibe egységként beírták: 1 hold=3 pm.

648 Szeremben 1828-ban 1 hold 2000 nöl, illetve 1 pm., 666 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20., 4.2.49.17.14.), ezzel számolva ez a hold is annyi; Györké (Abaúj), 1770: 2,0;

649 Abaújban a 18. században 1 pm.=600 nöl a gyakoriság (ld. 4.2.49.17.14.), ezzel számolva ez a hold 1200 nöl lenne; Garamszentbenedek (Bars), 1770: 2,0;

660 Futak (Bécs), 1772: 2,0;

W1 Kenézlő (Szabolcs), 1773 : 2,0;«

2 Büd (Szabolcs), 1774:2,0 ;

wa Felsődomonyal (Ung), 1775: egységként 1 hold=2 pm. = 1100 nöl;

654 Regéc (Abaúj), 1776: egységként 2,0

WÖ (az előbb említett 1 pm. =600 nöl gyakori-