Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

sággal ismét 1200nöl lenne); Buzinka (Abaúj), 1777: 2,0;

656 Mács (Szabolcs), 1779: 2,0;

657 Antalóc (Körös), 1782: 1 hold=2 pm. = 1200 nöl;

658 Ostffyasszonyfa (Vas), 1784 : 2,0;

659 Ung, Bereg, Ugocsa, Mármaros megyei helységek 1789. évi összeírásában egységként ugyan nem jelezve, de a gyakorlatban egységként alkalmazva 1 hold=2 pm,

660 csak Ungvárra van támpont, 1782-ben 1 pm. 550 nöl volt (ld. 4.2.49.17.14.), így az ungi hold 1100 nöl lenne; Kanizsa (Zala), 1792 egységként 2,0 ;

661 Nagycenk (Sopron), 1793: egységként 2,0 ;

662 Nagycenken 1784-ben a hold 1200 nöl (ld. 4.2.24.1.20.), így ez a hold is ekkora lehet; Alsóvadász (Abaúj), (1802): 2,0;

663 Abaújban a 18. században gyakorisággal 1 pm. 600 nöl (ld. 4.2.49.17.14.), így ez a hold 1200 nöl lenne; Losonctugár (Nógrád), 1810: egységként 1 hold=2 pm. = 1200 nöl;

664 Alsónemeslak (Komárom), 1812: ugyanúgy 2,0;

665 Pereszteg (Vas), 1812:2,0.

666 Az 1828. évi összeírás szerint a következő volt a helyzet, művelési ágak szerint választva, 1 hold nagyságra pozsonyi mérőben, s ha volt konkrét nagyságadat, () jelben közlöm a nöl-t is. Szántó: 1,0 Békés, 1,0— 1,2 Szabolcs, 1,2—1,5 Somogy, 1,5 Arad, Csanád (1200), Tolna (1200), Torontál, 2,0 Abaúj, Győr megye, város (1200, 1600); Hajdú, Komárom megye, Kapronca (Krassó), Buda (1200); Pest város, Pozsega megye (1296); Szepes, Várasd város, Veszprém, Zágráb megye, Besztercebánya (Zólyom), Zólyom város, 2,5 Pécs (1600), 3,0 Zombor (Torontál) (2000), Szerem (2000), Szabadka (Bács) (2200), 3,5 Szerem (2000), 3,5—3,6 Szabadka (Bács) (2200), 3,75 Újvidék (Bács), 4,0 Újvidék, Késmárk (Szepes) (1600), Lőcse (Szepes) (1600). Rét: 1,0 Békés megye, Sopron város; 2,0 Pozsega város (1296); 2,5 Pozsony város (1200). Szőlő: 1,0 Körös város; 2,0 Győr város, Sopron város, Torontál (1600). A későbbiekben már kivételes e viszony közlése,

668 mert holdban és négyszögölben adják meg a nagyságot, s már az 1836: 5. tc. sem említi a hold — pozsonyi mérő viszonyt, bár hivatkozik az úrbéri rendeletre (ld. 4.2.49.17.). A viszonyt összegezve a következőket állapíthatjuk meg. A 17. század elejétől a 19. század első harmadáig az egész országban, Erdély belső területét kivéve, dívik. Törvényes mivolta és az egységesítés tendenciája már a 17. században észrevehető, de csak a 18. század elején jelentősül, az 1770-es évektől pedig a mi szempontunkból zavarkeltően érvényesül mint számítási egység. Az adatok többségénél, érthetően, a szántóra vonatkozik ez a viszony, az 1828. évi összeírásban azonban tapasztaljuk az általánosulást. Az összesítő adatoknál az 1828. évit külön veszem, mindkét csoportban művelési ágakra bontok. A korábbi időszakban a szántónál 1 hold=0,25 és 10,0 szélső, 1,0—4,0 középértékkel átlag 2,32, gyakoriság (a 100 esetből) 1,5/6, 2,0/51 (amiből 1770 után 34 eset), 5,0/11 pozsonyi mérő. Rét: = 1,0—2,5 pozsonyi mérő. Szőlő: = 1,0—2,0 pozsonyi mérő. Egységként szerepelt a szántónál a pm., a következő értékekkel: 1,0/í, 1,25/1, 1,5/2, 2,0/12, 3,0/2, 4,0/1. A konkrét nagyságra kevés biztos adatunk van (15 eset), a többsége azon^ ban 1828. évi. Szántó: 1 hold=1100 nöl=39,6 ár=l,5—2,0 pm. (2 eset), = 7200 nöl=43,2 ár=2,0 pm. (6 eset), = 1296 nöl=46,6 ár=2,0pm. (1 eset), = 1600 nöl= 57,5 ár=2,5 pm. (1 eset),=4,0 pm. (2 eset),=2000 nöl=71,9ar=3,0 és 3,5 pm. (l-l GSQÍ),=2200 nöl=79,lár=3,5pm. (1 eset). Becsült nagyság (11 eset). Szántó: 1 hold=1100nöl=40,0ár=2,0pm. (3 eset), =1200nöl=43,2 ár=2,0 pm. (4