Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

megye: 1 település, 1,0 köböl; Szatmár megye: 13 hely, 14 adat (7 kassai köböl), az általános 0,74—2,25, átlag 1,02, gyakoriság 1,0, a kassai 1,4—6,2, átlag 2,08 köböl. 1 település vetőmag szerint differenciált: gabona 1,5, hüvelyes 1,0 köböl. K. Szolnok megye: 1 település, 1,2—1,6, átlag 1,4 köböl. Mármaros megye: 1 település, 7,0—16,0, átlag 11,0 köböl. A táj egésze: az általánosnál 0,74 és 16,0 szélső, 1,0—3,4 középértékkel átlag 1,37, gyakoriságban 1,0 köböl, a kassainál 1,4—6,2, átlag 2,8 köböl. 1 településnél feltételeztünk 1100 nöl nagyságot, s dokumentált Erdély egész területére a 19. század elején a 2 köböl=1600 nöl. Egy település vetőmag szerint differenciált: a gabona harmaddal több, mint a hüvelyes. Az országos helyzet. Mint elöljáróban említettem, ez a viszony az ország északikeleti részén, elsősorban a Felvidéken és inkább a 17. században dívott. Köböl szerint három csoportot kell megkülönböztetni. A helyieknél 0,38—20,5, átlag 4,41 köböl; a kassainál 0,5 és 6,2 szélső, 1,0 és 4,0 középértékkel átlag 2,1, gyakoriságban 1,0 köböl; az általánosnál 0,25 és 16,0 szélső, 1,0 és 5,0 középértékkel átlag 1,71, gyakoriságban 1,0, ritkábban 2,0 köböl. A szórás tehát nagy, még az átlagoknál is. Viszonylag még a Dunántúl és a Duna—Tisza vidéke van közel egymáshoz. A gyakoriságoknál pedig azt kell figyelembe venni, hogy az összeírás már eleve „normalizált", átszámolt, s így eltüntette a tényleges helyi értékeket. Az általánosítással tehát vigyázni kell. A hold konkrét nagyságát e viszony alapján tehát nem lehet megállapítani, csupán két esetben bizonyos a konkrét nagyság. Sáros 1 településénél a 18. században 1 köböl =1200 nöl, vagyis 43,2 ár, és Erdély egészére érvényes a 19. század elején, 2 köböl =1600 nöl, vagyis 57,5 ár. 4.2.24.1.14. Hold — kötél. A kötélre mint földmértékre (ld. 4.2.39.) vonatkozó viszony. Terebes (Zemplén) 1612. évi összeírásában a szántónál szerepel: „a hosszú kötelekben 12 hold föld vagyon",

581 s nem tudom megállapítani, hogy összesen vagy egyenként. Az előbbi esetben nem jelent viszonyt, az utóbbiban 1 hold= 0,09 kötél. A nagyságbecsühöz támpont nincs. A Jászkunság redempciójánál (1745-től) két helyen találkozunk e viszonnyal, de eltérő nagyságrenden: Jászberényben 1 hold=0,06 kötél, Fél egyházán pedig 0,025 kötél.

582 Az e területen uralkodó sajátos nagyságrendek miatt a viszony alapján a hold nagyságát nem becsülhetjük. 4.2.24.1.15. Hold —köz. Sajátos mértékre (ld. 4.2.40.) vonatkozik egy, sajnos helyhez nem köthető, szántóra vonatkozó 1691. évi adat, mely szerint „fél hold földnek fele, úgy mint 3 közi".

583 Horváth Tibor Antal jegyezte ki az adatot, de hivatkozása alapján nem tudtam a forrást ellenőrizni, így csak regisztrálom: 1 hold=12 köz. 4.2.24.1.16. Hold — lánc. A Duna—Tisza vidékén dívó mérték (ld. 4.2.42.J), e viszonyra a 18. század végétől van néhány adatom. Nyíregyházán (Szabolcs) a 18. század végén a kaszálónál 1 hold = l lánc=1600 nöl.

584 Hódmezővásárhelyen (Csongrád) a 18. században a szántónál 1 hold=0,5 lánc=1100 nöl.

585 Az 1828. évi összeírás szerint Köröstarcsán (Békés) a szántónál 1 hold=0,5 lánc.

586 A nagy-