Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
ságbecsühöz támpont nincs. Kecskeméten (Pest) 1841-ben a pusztaföldek kiosztásánál 1 hold=l lánc= 1600 nöl. 587 Összesítve a viszonyt: 1 hold=0,5—1,0 lánc= 1100—1600 nöl, vagyis 39,6—57,5 ár. 4.2.24.1.17. Hold — mérő. Ismét gabonamértékre vonatkozó viszony, a vetésmennyiségből lett a szántó mértéke, amely az egész korszakban országosan általánosan dívott (ld. 4.2.49.), így érthetően sok az adat, részletezve kell tárgyalni. 4.2.24.1.17.1. Hold — mérő, általában. Az adatok jó részénél a mérőnek nincs jelzője, helyi mérővel nem azonosítható, tehát általános. Az alegységek, helyi mérők (ld. 4.2.24.1.17.2.—4.2.24.1.17.7.) előtt ismertetem ezeket, az időrendet követve, a területi vonatkozást valamennyi adat ismeretében, a végén tárgyalom (ld. 4.2.24.1.17.8.). A konkrét hold nagyságbecsüjéhez támpont csak kivételesen van, azt megemlítem. Az ismétlést kerülendő, amikor csak lehet, a hely, év, viszonyszám (1 hold annyi mérő) adatait közlöm. Nagyszombat (Pozsony), 1601; 2,0, 588 a mérő lehet nagyszombati, de pozsonyi is, így nem becsülhetünk; Galgóc (Nyitra), 1610: 6,4—7,6, átlag 7,0; 589 Léka (Vas) 1670:2,5; Unterpullendorf: 1,0; 590 Gattendorf (Mosón), 1305: 4,0—6,4, átlag 4,9, gyakoriság 4,6 ; 591 Szarandok (Baranya), (1726 : 0,5 ; 592 Téglás (Szabolcs), 1752 : 2,0 ; 493 Körös megye, 1755: buza stb. 1,0, köles 3,0, kukorica 1 pint. 594 Már többször említettem, a nagyságkülönbség oka a szemnagyság és a vetéssűrűség különbsége, csakhogy Várasd megyében 1732-ben negyede, a Muraközben 1679-ben harmada volt a köles a gabonának, itt éppen fordítva, sokkal sűrűbben vethettek. A kukoricánál pedig kevesebb van itt, ezt pedig ritkábban rakhatták (vagy kevesebb szemet egy-egy helyre?). Mosón megye, 1757: 4,0; 595 Peklin (Sáros), 1766: egységként kezelve 2,0; 596 Kismaros (Nógrád), 1766: 0,96—1,27, átlag 1,11, 597 Nagymaros (Hont), 1766:1,27—1,91, átlag 1,6; 598 Kemence (Abaúj), 1766: mérnöki felmérés, 3,0, térkép szerint 1600 nöl; 599 Györké (Abaúj), 1770: fejlécben, egységként 2,0 ; 600 Regéc (Abaúj) 1776:2,0 ; 601 Sátoraljaújhely (Zemplén), 1778:2,0; 602 Szentmárton (Győr), 1787:3,0 ; 603 Buda, 1789:11. József-féle kataszter, ritkán rétnél 3,0, azaz 1600 nöl, 604 tehát kataszteri átszámítás lesz, nem a régi mérték viszonya; Szentlőrinc (Vas), 1794; 3,14—3,5, átlag 3,32. 605 Összefoglalásul megállapíthatjuk: az ország minden nagytájáról van adatunk a 17—18. századból, s eszerint 1 hold=0,96 és 7,6 szélső értékkel, 1,0—3,0 középértékkel átlag 2,64, gyakoriságban 2,0 mérő. Konkrét nagyságra csak 2 településnél volt adat, amikor is a 3 mérös hold 1600 nöl, vagyis 57,5 ár, de mindkettő geometra felmérésének eredménye, nem a helyi gyakorlaté. Egy településnél vetőmag szerint differenciált, s az eddigiektől eltérően a búza és a köles aránya fordított. 4.2.24.1.17.2. Hold — mérő, csejtei. A viszonyra egy adatom van: Szobotisnya (Nyitra) 1671. évi összeírásában 1 hold=4,2 csejtei mérő 606 (ld. 4.2.49.6.). A nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.24.1.17.3. Hold — mérő, köpcsényi. Ismét csak egy adat: Köpcsényben (Mosón) 1659-ben 1 hold=4 köpcsényi mérő 607 (ld. 4.2.49.10.), támpont nincs.
