Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

Bazin (Pozsony) 1601, kert;

181 Karkó (Nyitra) 1682, szántó, rét, kenderföld;

182 Sztrankóc (Trencsén) 1670, kert;

183 Pecsnitz (Hont) 1711, szőlő;

184 Nógrád megye 1673, kert, szőlő;

185 Csetnek (Gömör) 1643, rét;

186 Szomolnok (Szepes) 1684, kert, szántó, rét;

187 Alsebes (Sáros) 1621, rét;

188 Zádvár (Torna) 1605, kert, szőlő;

189 Felsővadász (Abaúj) 1641, szőlő;

190 Tokaj (Zemplén) 1763, szőlő;

191 Felsőbarany (Ung) 1671, borsó-, lencseföld;

192 Túrterebes (Ugocsa) 1604, szántó, rét;

193 Csorna (Sopron) 1683, szántó, rét, szőlő;

194 Németújvár (Vas) 1752, erdő;

195 Babócsa (Somogy) 1719, erdő;

196 Pécs (Baranya) 1771, kert;

197 Gubacs (Pest) 1714, szántó;

198 Mindszent (Csongrád) 1689, gyümölcsöskert;

199 Szolnok (Heves) 1766, rét;

200 Szendrő (Borsod) 1610, szőlő;

201 Eperjeske (Szabolcs) 1625, rét, erdő;

202 Gyorok (Arad) 18. sz., kert, gyümölcsfa;

203 Somlyó (Bihar) 1708, szántó, rét, szőlő;

204 Szinyér (Szatmár) 1698, rét;

205 Gele (Beszterce) 1756, szőlő;

206 Szarvad (B. Szolnok) 17. sz., szántó, rét;

207 Komjáti (Torda) 1761, erdő;

208 Kászony (Csík) 1672, szőlő;

209 Altorja (Háromszék) 1685, kert;

210 Fogaras 1632, szántó, rét;

211 Sorostély (A. Fehér) 1698, rét, gyümölcsfa;

212 Zagor (Zágráb) 1640, szántó, rét.

213 E néhány példából is láthatjuk azt, amit a nem idézett források is mutatnak, egyrészt: a 17—18. században dívott, de az utóbbi második felében már inkább kivétel; másrészt: leggyakrabban a Felvidéken és Erdélyben dívott, illetve, az ország déli részén nem éltek vele. Dél-Magyarországon nem találkoztam vele, horvát-szlavón területről is csak egy adatom van. Ez azonban lehet következménye az ilyen típusú források esetleges hiányának is, illetve: a töröktől felszabadított területeken konkrét mértékegységeket alkalmaztak már az összeírásokban. Végül: minden művelési ágnál alkalmazták, de nem egyformán; leggyakrabban a szőlőnél, azután a kertnél, a gyümölcsösnél azonban sokszor nem a kert, hanem a gyümölcsfák számát adták meg. Erdőnél is gyakori, azután következik a rét, végül, viszonylag kevésszer a szántó. Az sem volt viszont ritka, hogy egyszerrre több művelési ágnál is éltek vele. S ez a tény is igazolni látszik azt, hogy a darab mint mérték mögött majd mindig ott volt a nagyság ismerete is. Vannak adatok a konkrét nagyságra is — sajnos, csak a szántóra. S éppen ez bizonyítja, hogy a darab nem csupán általános jelölés, hanem földmérték is volt. Szerednye (Ung) 1670. évi összeírása szerint 1 darab szántó=0,8 kassai köböl.

214 Ungban 1776-ban 1 kassai köböl 1000 nöl volt(ld. 4.2.38.12.), eszerint 1 darab = 800 nöl. Az 1691. évi összeírása szerint —kétségtelenül bizonyítván a mérték mivoltot —• „frusta seu jugera" a szántók nagysága,

215 vagyis 1 darab = 1 hold. Ungban a 17—18. században 1 hold 1100, 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), s az előbbi adat miatt a kisebbet fogadván el, 1 darab = 1100 nöl lenne. Alsóregmec (Abaúj) 1673. évi összeírásának adatai alapján 1 darab szántó = 1,17—1,25, átlagosan 1,2 kassai köböl.

216 Abaújban a 18. században 1 kassai köböl=0,8 hold (ld. 4.2.38.12.) és — Ungra nem lévén adat — a felvidéki gyakorisággal 1 hold= 1200 nöl (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva 1 darab átlagosan 1152 nöl. Kissáros 1673. évi összeírása ismét a mértékmivoltot bizonyítja: „frusta seu jugera" a szántók nagysága — vagyis 1 darab = 1 hold —, s azt is megtudjuk, hogy