Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

3.3.3. DÁRDAHAJÍTÁS Az előző korszakra inkább jellemző módszerre e korszakban egyetlen adatom van: Lupnik (Szepes) 1615. évi határjárásánál a lépéssel (ld. 3.2.11.), kőhajítással (ld. 3.3.5.) és puskalövéssel (ld. 3.3.8.) együtt alkalmazták a dárdahajítás távolságjelölést.

1081 Vagyis a távolságnak megfelelően váltogatják a konkrét lépés mellett az általános jelöléseket, az ősi (kő), az új (dárda) és a legújabb (puska) technika keverésével. A dárda ilyen esetben nyilván a rövid nyelű hajítódárda lesz.

1082 A dárdahajítás távolságát kb. 70 m-re becsülhetjük.

1083 3.3.4. HOLD (MINT TÁVOLSÁGJELÖLÉS) A hold elsősorban földmérték (ld. 4.2.24.), de már az előző korszakban is alkalmazták kivételesen — mintegy hosszmértékként — távolságjelölésre is, az akkor és ott ismert hold hosszúságát értvén alatta.

1084 E korszakban már kivételesen is ritkán használt, alig van rá adatom. 1601-ben Szentgyörgyön (Pozsony) egy rét szélességét öllel (ld. 3.2.17.), a hosszát két közönséges holdban adják meg.

1085 Tapolcsányon (Nyitra) 1618-ban egy terület kiterjedését határozzák meg: hossza négy, szélessége 3 holdnyi.

1086 1699-ben pedig Kerta (Veszprém) határjárásánál a pisztolylövés (ld. 3.3.7.) mellett adják vele a távolságot: „mint egy három hold hosszára ... circiter jó két hold hosszúnyira".

1087 A 18. században már nem találkoztam e módszerrel. E jelölési módot most is keverten, konkrét mértékekkel vagy másik jelöléssel alkalmazzák. A hold hosszúsága azonban a hely és az idő függvényében rendkívül változó volt, csak alkalmazásakor közismert, köztudott. Ez a köztudomás adott lehetőséget e megjelölésre. Metrikus adatát még becsülni sem lehet, tájékoztatásul csak annyit mondhatok, hogy a legnagyobb, a királyi hold hossza (72 királyi öl), kerekítve, 220 m volt (ld. 4.2.24.3.). Azt viszont már e néhány adat is valószínűsíti (a legtöbb 4 hold volt, kb. 900 m), hogy nagyobb távolságot — mint pl. az előző korszakban 56 holdnyit (kb. 16 km)

1088 — már nem jelöltek így, volt pontosabb mérték is, pl. a mérföld (ld. 3.2.14). . • 3.3.5. KŐHAJÍTÁS Az egyik legősibb távolságjelölés, az előző korszakban is alkalmazták, de ritkán,

1089 e korszakban is hasonló a helyzet. Lupnik (Szepes) 1615. évi határjárásánál a dárdahajítás (ld. 3.3.3.) és a puskalövés (ld. 3.3.8.) mellett;

1090 1654-ben Körösd (Kolos) határjárásánál az ágyúlövés (ld. 3.3.2.), a nyíl- (ld. 3.3.6.) és a puskalövés (ld. 3.3.8.) mellett;

1091 Detken (Udvarhely) 1678-ban a puskalövés mellett; 1685-ben pedig Vajdahunyadon önmagában;

1092 később már nem találkoztam vele. A módszer alkalmazása most is kevert, a távolságnak megfelelően. Ez a távol-