Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
33, 37 (3), 38, 39, 40 (16), 41 (64), 42 (3), 44 (3) sing, 1007 vagyis 20,53 és 37,37 m között a gyakoriság 24,88 m. Fogarason 1680-ban 1 vég vászon 19, 22, 24 1 / 2 , 27 1 / i sing között változott, 1008 tehát 11,82 és 17,72 m között volt. Az 1714. évi erdélyi vámtarifa ismét több vászonféleséget sorol fel: 1009 1 vég fátyol 100 sing, vagyis 62,2 cm; 1 vég patyolat V 4 singes (15,5 cm) változással 3 / 4 —1 3 / 4 sing, azaz 46,85 és 105,85 cm szélességben 18, 20, 24, 26, 100 sing, vagyis 11,20 és 62,2 m; 1 vég gyolcs 3 / 4 és 1 l / B sing — 46,85 és 74,64 cm — szélességgel 12, 14, 18, 20,24, 28, 30, 36, 50, 90, 100 sing, azaz 7,46 és 62,2 m között változott. Mayr 1724. évi tankönyve szerint 1 vég vászon 30 ró'f, 1010 így 23,33 m; az 1768. évi számtankönyv ugyanezt mondja. 1011 Debrecen 1770. évi jelentése szerint náluk az eperjesi kereskedők 1 vég vásznat 17—18 singgel mérnek, 1012 vagyis 10,57—11,20 m nagyságban. Az adatokat összefoglalva a vászonféleségeknél 1 vég nagyságára a következőket állapíthatom meg (kerekített metrikus értékekkel): a vászon általában 17 és 132 sing, vagyis 11 és 82 m szélső értékek mellett gyakoriságban 40 és 50 sing, vagyis 25 és 31 m (az átlag 45 sing, vagyis 28 m), az egyes fajták együttesében 9 és 100 sing, vagyis 6 és 62 m szélső érték között változott, az átlag 75 sing, vagyis 47 m. 3.2.29.3. Posztóféleség. Almássy István kassai (Abaúj) kereskedő boltjában az 1600-as évek első harmadában 1 vég posztó 46 és 51 rőf között változott, 1113 vagyis 35,76 és 39,65 m között. Az 1609. évi erdélyi limitáció a szűrtakácsok számára előírta, hogy 1 vég szűr a rámán 37 sing legyen, „döröcskélve" 35 1/4 sing, 1014 vagyis a rámán 23,01 m, kallás után 21,92 m (így 5%-kal rövidülhet a kallózásnál). Az 1625. évi gyulafehérvári limitáció pedig számukra azt szabta meg, hogy 1 vég szűr a rámán 40 sing, döröcskélve 32 sing, szélessége 11/4 sing legyen, 1015 vagyis 77,75 cm szélességgel a 24,88 m-ből 19,90 m legyen (így a kallózásnál 20%-kal rövidül). Ugyanez a limitáció azt is megmondja, hogy 1 vég „brassai" posztó 38 sing, 1016 vagyis 23,08 m. Az 1627. évi áprilisi erdélyi limitáció megismétli az 1625. évi limitáció előírását, 1017 az ez év októberi limitáció pedig megszabja, hogy 1 vég erdélyi posztó egységesen 36 sing legyen, 1018 vagyis 33,39 m. Sárospatak (Zemplén) 1629. évi leltárában 1 vég posztó 22, 24, 25, 26 rőf, 1019 azaz 17,11 és 20,21 m között változott. Rahó (Mármaros) 1631. évi leltárában 1 vég közönséges posztó 70 rőf, a nagyon durva posztó 25 rőf, 1020 vagyis az előbbi 54,43 m, az utóbbi 19,46 m. Illaván (Trencsén) 1671-ben a posztókészítőknek megszabták, hogy 1 vég posztó 37 sing legyen, 1021 azaz 23,01 m. Alvincon (A. Fehér) 1678-ban 1 vég posztó 33, 34, 35, 37 sing volt, 1022 vagyis 20,53 és 32,01 m között változott. II. Rákóczi Ferenc 1706-ban Kishont kerületnek adott limitációja szerint a szűrcsapók számára megszabták, hogy 1 vég szűr 28 sing legyen, 1023 azaz 17,42 m. Amikor Rákóczi 1707-ben portai követe útján akart a hadsereg számára abaposztót vásároltatni, a tesszaloniki kereskedők 14 singgel akarták vállalni, de sikerült 16 singre felemelni, 1024 vagyis 8,70 m-ről 9,95 m-re. Nagysáros 1709. évi leltárában 1025 1 vég posztó a következő rőfnagyságokkal szerepel — ( ) jelben a gyakoriság: 14 % 16 3 / 4 , 18, 22 3 / 4 , 23 V 2 (2), 23 3 / 4 , 24 %
