Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
24"/, (2), 25 (2), 25 7« (2), 25 % 26, 26 »/« (2), 26 7 a (2), 27 (3), 28 »/ 4 , 29 7 4 ró'f, vagyis 11,27 és 22,74 m szélső értékek között gyakoriságban 18,66—20,99 m között változott. Az 1714. évi erdélyi vámtarifa szerint 1026 1 vég posztóból 16, 18, 24, 27, 30, 40, 50, 60 sing, gyapjúból 8, 18, 26, 28, 36, 38, 40, 41, 42, 50 sing, festett gyapjúból pedig — 1—1 7 8 sing szélességgel — 20 és 100 sing között változott; vagyis a posztó 9,95 és 37,32 m, a gyapjú 4,98 és 31,10 m, a festett gyapjú 12,46 és 62,20 m között változott (az utóbbinál 62,2 és 69,07 cm szélességben). A tatai csapók 1768 körüli rendtartása előírta, hogy 1 vég szűrposztó hossza 29— 30 sing, szelte 1 sing, súlya 31 font legyen, 1027 vagyis a hossza 18,03—18,66 m, a szélessége 62,20 cm, a súlya pedig 17,36 kg. (Ebből számítva szűrposztóból 1 m=0,95 kg, illetve 1 kg=l,06 m volt.) A veszprémi csapók rendtartása szerint 1771-ben 1028 1 vég szűrposztó a rámán 46 sing, kallatva 30 sing, szelte pedig kallás nélkül 1 1 / 2 sing kell legyen; szélessége 93,32 cm, hossza rámán 28,61 m, kallás után 18,66 m (vagyis a kallózásnál 38%-kal rövidülhet). Sáros megye ugyanez évi rendelkezése szerint pedig 1 vég posztó 20 rőföt, vagyis 15,55 m-t kell tartson. 1029 A posztóféleségek nagyságadatait összefoglalva 1 vég nagyságára a következőket állapíthatom meg (kerekített metrikus értékekkel): posztóra általában 16 sing — 70 rőf, vagyis 11—54 m szélső értékek mellett gyakoriságban 24—26 rőf (azaz 30— 34 sing), vagyis 19—21 m (az átlag 34 sing, vagyis 20 m), a fajták együttesében pedig 8—100 sing, vagyis 5—62 m között változott, az átlag 53 sing, vagyis 33 m (kallózásánál pedig a hossz-rövidülés 5, 20 és 38% lehetett). Az 1768. évi adat alapján azt is ismételhetem, hogy 1 m (62 cm széles) szűr=0,95 kg, illetve 1 kg= 1,06 m (62 cm széles) szűrposztó. Láthatjuk, hogy a vég hosszának alsó és felső határa a sajátos textíliáknál majdnem azonos, ami a technológia szerves következménye, s részben azt is, hogy az általános típus alsó határa is egyezik. A felső határ viszont vászonféleségeknél sokkal magasabb, s ugyancsak magasabbak az átlagok, ami a nyersanyag és technológia együttesének, éppen a textilféleségnek a következménye: mennél vékonyabb a textília, annál hosszabb lehet a vég, ez logikus. Általános tájékoztatásul, együtt értékelve valamennyi adatot, csak azt mondhatom, hogy 1 vég általában kb. 50 sing, azaz 37 m volt. 3.2.30. VONAL 3.2.30.1. Általában. Mesterséges, számítási egység; a pontosság igényének növekedése, az aritmetika és a műszaki gyakorlat fejlődése teremtette meg a 18. század során a ponthoz (ld. 3.2.19.) és a vonáshoz (ld. 3.2.31.) hasonlóan. Több mértékrendszer tagja. Általában a hatos, illetve a tizenkettes számrendszer szerint alakult a nagyobb egységből, egyik alegységénél azonban lebontással, a tízes számrendszer szerint (ld. 3.2.30.6.). A magyar vonal név a mértékkel együtt jövő német Linie megnevezés fordítása,
