Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

3.2.27. ÚJONCMÉRTÉK 3.2.27.1. Általában. A hadkiegészítés alapfeltétele, hogy az újonc testi adottságai megfeleljenek a katonai szolgálat követelményeinek. Ezek egyike a testmagasság. 969 A testmagasság a 18. század közepén lett előírt követelmény, amit megfelelő mérő­eszközzel (ld. 2.3.3.) állapítottak meg. A megszabott testmagasságot el nem érő nem lehetett újonc. Az újoncmérték tehát hosszmérték, rendszerének legnagyobb tagja (ld. 2.2.6.2.1.1.5.). Két alegységét ismerem: a közkatona és a testőr mértékét. 3.2.27.2. A közkatona újoncmértékre az első adatot 1757-ből találtam: az uralko­dó rendeletére a testmagasság 5 láb 3 hüvelyk legyen, kivételesen, erős testalkatúak­nál legfeljebb 1 hüvelykkel (ld. 3.2.6.) kevesebb, 970 vagyis azok metrikus értékével (ld. 3.2.6.3., 3.2.9.4.) 1,659 m, illetve 1,632 m. 1775-ben Sopron megye kérte, mi­vel nincs elegendő újonc az előírt magasságra, hogy 5 láb 2 hüvelyk lehessen a mér­ték, 971 vagyis 1,632 m, de nem engedélyezték. 1778-ban a haditanács Zágráb megye kérésére megengedi, hogy a mérték 5 láb 3 hüvelyk helyett, ha nincs elegendő újonc, erős, fiatal embereknél 5 láb 2 hüvelyk legyen, 972 vagyis 1,649 m helyett 1,632 m. II. Józsefnek Ausztria és az örökös tartományok részére 1781-ben kiadott toborzórendelete 973 — amely azonban Magyarországon nem volt érvényes, de érdemes megemlíteni — már fegyvernemenként megkülönbözteti a mértéket: gyalogos, tüzér, könnyűlovas, aknász 5 láb 3 hüvelyk, vagyis 1,659 m; dragonyos 5 láb 4 hüvelyk, vagyis 1,685 m; vértes, hidász, utász 5 láb 5 hüvelyk, vagyis 1,711 m; karabélyos, árkász 5 láb 6 hüvelyk, vagyis 1,738 m. Több lehetett, de kevesebb nem, kivéve a könnyűlovas és a huszár újoncot, ezeknél, ha erős test­alkatúak, 5 láb 2 hüvelyk, vagyis 1,632 m is lehetett. A szekerész 5 láb 1, legfeljebb 2 hüvelyk, vagyis 1,632 m, illetve 1,606 m. 1787-ben a haditanács elrendeli, hogy Magyarországon, Erdélyben az előírt mérték szerint újoncozzanak: 5 láb 3 hüvelyk az. 974 1799-ben a helytartótanács, az uralkodó, illetve a haditanács rendeletére körlevélben közli a törvényhatóságokkal a következőket: 975 az újoncok előírt testmagassága továbbra is 5 láb 3 hüvelyk — vagyis 1,659 m —, ha nincs elegendő újonc, a mérték a testi állapottól függően lehet 5 láb 2 hüvelyk — vagyis 1,632 m —, kivételesen 1—2 vonallal — 2,2—4,4 mm-rel — e mérték alatt is. Csak végszük­ségben, ha ilyen testmagasságú újonc sincsen, lehet a mérték 5 láb 1 hüvelyk — vagyis 1,606 m —, de csak akkor, ha erős testalkatú, ez az engedmény visszaélésre ne vezessen. Ezt ismétli meg a kancellária 1807-ben, 976 s Erdély számára a gu­bernium. 977 1824-ben Veszprém megye panaszára, mely szerint hamis mértékkel újoncoz­nak ott, a magyar főhadikormányszék bécsi hiteles öllel ellenőriztette a mértéket, s megállapította, hogy az annak pontosan megfelel, a panasz tehát jogtalan. 978 Az évben Nógrád megye viszont azon panaszkodik, hogy az előírt mértékre nincs elég újonc. 979 Hasonló panaszt tett Déva (Hunyad) is 1848 tavaszán: az ott hasz­nált újoncmérték 3 / 4 hüvelyk és 1 1 / 2 vonallal — tehát 2,32 cm-rel — nagyobb, mint a nálunk levő bécsi öl rúdja. A főhadikormányszék ismét vizsgálatot rendelt el, ennek alapján megállapította: a panasz téves, mert azt a mértéket 1828 óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom