Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
használják az újoncozásánál, semmi változás nem észlelhető rajta, s pontosan meg is felel a hiteles bécsi mértéknek. 980 Az 1868:9. tc. 4. §-a, majd a véderőtörvény: 1858:11. tc. 17. § b) pontja a testmagasságot 59 bécsi hüvelykre (ld. 3.2.6.3.) — vagyis 1,554 m-re — szállította le. A metrikus rendszer átvételével pedig elrendelték, hogy „az új állításnál használt katona mértékeknél 2 m 10 cm hosszú mérőrudak készíttessenek" és ezek hitelesítendők. 981 1875-ben pedig a honvédelmi minisztérium elrendelte, hogy a testmagasságot mérő rúdon mm beosztást kell készíteni, s ezen „az 1550 és 1551 mm közé szélességben kettős vonal" húzandó, ez felel meg az 59 bécsi hüvelyk magasságnak, ami pontosan 155 406/1000 cm. 982 A testmagasság követelménye tehát változott, s mondhatjuk, hogy a közkatonák újoncmértéke 1757 és 1806 között 63 bécsi hüvelyk, vagyis 1,659 m; 1807 és 1866 között 62 bécsi hüvelyk, így 1,630 m; 1867-től pedig 59 bécsi hüvelyk, tehát 1,551 m lett, vagyis fokozatosan csökkent. S ha e tényt kiegészítjük azokkal a megyei panaszokkal, hogy nincs elég mértéket megütő újonc, engedjék alább a mértéket, kézenfekvő több következtetés. Az egyik az, hogy az újoncmérték az átlagos testmagasságot reprezentálja a monarchia területén, de nálunk az átlag 1 hüvelykkel, 2,6 cm-rel kisebb volt. A másik következtetés pedig három lehetőséget takarhat: vagy 10cm-rel csökkent az átlagos testmagasság e területen egy évszázad alatt, vagy ahogyan nőtt a katonaszükséglet, úgy engedték alább a mércét, avagy pedig mindkettőről van szó. A téma vizsgálata természetesen nem feladatom, így a figyelem felkeltésnél többre nem vállalkozhattam. 3.2.27.3. A testőr újoncmérték. 1759-ben Pálífy Miklós kancellár azt javasolta az uralkodónak, hogy a meglevő két gárda (az osztrák és a svájci) mellé magyar nemesi testőrséget is létesítsenek. Mária Terézia elfogadta a javaslatot, s 1760-ban megszervezték a magyar testőrséget. 983 Az alapítólevelek a kívánt testmagasságot nem említik, 984 valószínű, hogy már korábban, a másik két gárdánál szabták azt meg, de Naláczi emlékirataiból tudjuk, mert 1766-ban feljegyezte, hogy „5 sug és 8 tzol" volt a gárda mértéke, 985 ami ezek metrikus értékével (ld. 3.2.6.3., 3.2.9.4.) 1,791 m. Ezt a magasságot adja Zemplén megye is, amikor 1792-ben azt kéri, csökkentsék ezt a mértéket, mert nagyon kevés náluk az ilyen magasságú ember. 986 A testőrség akkori kapitánya, Esterházy Antal azonban megtiltatta az engedményt: lehetetlenség, mert a többi gárdánál is 5 láb 8 hüvelyk a mérték, s kéri, hogy ezt nyomatékosan közöljék a megyékkel. 987 A testőr újoncmérték tehát 68 bécsi hüvelyk, vagyis 1,791 m. 14, illetve 24 cm-rel nagyobb a közkatona mértékénél; s a Zemplén megyei csökkentési kérelem erősíti az átlagos testmagasságra vonatkozó előbbi észrevételeimet (ld. 3.2.27.2.). f 3.2.28. ÚT Nem a közönséges értelembe vett út ez, hanem a szőlőben két tőke sor közötti hely, s ennyiben út: a sorok között itt lehetett járni. Lényegében azonos a sortávolsággal, s mint ilyen, lehetett hosszmérték. Jelölték vele így a szőlő szélességét, s a
