Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
3.2.11.5.3. Mérnöki kettőslépés. A vonatkozó rendszerre (ld. 2.2.6.2.1.1.4.), valamint a közönséges mérnöki lépésnél mondottakra (ld. 3.2.11.4.) utalva figyelmeztetek egyrészt arra, hogy ez a rendszertag csak kivételesen az, másrészt arra, hogy a rendszernél az 1770-es években térnek át a geometrák a tízes számrendszerre. A terminológiáról pedig, az általános részre (ld. 3.2.11.1.) hivatkozva csak annyit: a jelzó' ritka, de most már kettő is hiányzik, s ha van is, azonos a közönséges mérnöki lépésével: geometrischer Schritt. 270 Az összefüggés vagy a váltószám igazíthat csak el. Nagyságadataim is eltérőek. Az 1778. évi számtankönyv szerint 4 láb nagyságú, 271 ez bécsi lábbal (ld. 3.2.9.4.) 1,264 m. Bendefy a 18—19. századi térképek méretarányainak ismertetésénél azt írta, hogy a hadmérnöki mappákon 1 „páros" lépés az 1,4896 m. 272 Az 1843. évi Vademecum szerint 1 mérnöki lépés (így, magyarul nevezi meg) az 6 bécsi láb, 273 vagyis annak értékével (ld. 3.2.9.4.) 1,58 m. A mérnöki rendszerről az előbb mondottak értelmében az 1778. évi adat nem általánosítható. Csak annyiban mérnöki ez a mérték, amennyiben a geometrák általában még a közönséges, a bécsi rendszer mértékeit alkalmazták. Bendefy adatát a mérnöki lépésnél rá vonatkozó észrevételem (ld. 3.2.11.4.), főleg a római mérték nagyságához (ld. 3.2.11.5.5.) való közelítése miatt szintén figyelmen kívül kell hagynom. Úgy vélem tehát, hogy a mérnöki kettőslépés nagysága 5 bécsi láb, illetve 1,58 m volt, vagyis azonos a közönséges kettőslépés nagyságával (ld. 3.2.11.5.1.), illetve megfordítva. 3.2.11.5.4. A nagyszombati (Pozsony) kettőslépésre, a lábhoz (ld. 3.2.9.10.) hasonlóan egyetlen adatom van, azonos forrásból. A nagyszombati kollégium gazdasági épületeinek 17—18. század fordulóján készült tervrajzán szereplő 7 mértékskála egyike a passus tyrnaviensis; nagyságát az ott szereplő római kettős lépés ismert nagysága (ld. 3.2.11.5.5.) és az egyformán azonos egységet feltüntető etalonvonalak összefüggése alapján sikerült megállapítani. A római mérték etalonvonalának hossza 59 mm, a nagyszombatié 63 mm, 274 a római kettőslépésről pedig tudjuk, hogy 1,479 m; 275 tehát 1 nagyszombati kettőslépés = 1,579, kerekítve 1,58 m, vagyis azonos a közönséges és a mérnöki kettőslépés nagyságával. 3.2.11.5.5. A római kettőslépés külföldi mérték, kivételes alkalmazásával az előbbi forrásnál találkoztam. Az említett 7 mérték etalonvonal közül kettő a passus romanusé, az egyik a régi (antiqua), a másik az új (modern a), az etalonvonal összefüggése pedig mm-ben 69:64. 276 (Egyébként ezt használja Hell Miksa is földrajzi rendszerében, 277 ld. 2.2.6.2.1.2.2.) A régi római kettőslépés nagyságát ismerjük : 1,479 m. 278 Az adatok alapján a „modern" római kettőslépés 1,604 m lenne, de ilyen új római kettőslépést Alberti sem ismer. 279 Megjegyzem még, hogy Ereky a királyi öl nagyságmeghatározásánál (ld. 3.2.17.7.) a római kettőslépéssel számolt. 280 I • •
