Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
azonban meg kell említeni, hogy az újoncmértéknél (ld. 3.2.27.2.) és a maroknál (ld. 3.2.13.) a hüvelyket nem 12 vonalra (ld. 3.2.30.3.), hanem 4 vonásra (ld. 3.2.31.) osztották. 76 A hüvelyk kisebb egységeinek (vonás, vonal, pont) eltérő váltószámait egyébként azok tárgyalásánál ismertetem (ld. 3.2.19.3., 3.2.30.3., 3.2.31.). 3.2.6.4. Az erdélyi hüvelyk az erdélyi hosszmértékrendszer első tagja (ld. 2.2.6.1.1.2.). Első előfordulását nehéz megállapítani, mert a jelző (siebenbürgischer), illetve egyéb adatok hiányában lehetetlen eldönteni, hogy a forrásokban szereplő hüvelyk erdélyi vagy bécsi. Ez okon konkrét felhasználási területeit sem lehet megemlíteni, nyilvánvaló azonban, hogy a többi hüvelykhez hasonlóan alkalmazták. A nagyságára vonatkozó, pontosabb számítást lehetővé tevő forrás késői, 1801-ből való: 1 erdélyi hüvelyk ==Vu erdélyi láb=724 erdélyi rőf. 77 Az utóbbi metrikus értéke alapján (ld. 3.2.21.7.) számítva 1 erdélyi hüvelyk=2,591 cm, tehát 0,43 mm-rel, így e nagyságrenden nem jelentősen kisebb a bécsi hüvelyknél (ld. 3.2.6.3.), tehát a gyakorlatban a kettőt azonosnak vehették. 3.2.6.5. Az erődítményhüvelyk az erődítmény hosszmértékrendszer második tagja (ld. 2.2.6.2.1.1.1.), amelyet 1748-ban vezettek be az osztrák hadmérnökök — francia eredetből, az egységesítés érdekében —, s a térképészeti, tervezési munkálatoknál alkalmazták. Hazánkban is. Német nyelvű forrásokban Fortificationszoll, latin nevével nem találkoztam. Nagysága a hatos számrendszerből adódik (7i2 erődítményláb). Metrikus értékét Ulbrich állapította meg: 1 erődítményhüvelyk =2,701 cm. 78 Csekély eltéréssel a párizsi hüvelyk nagysága; 79 érthető, onnan eredt. 3.2.6.6. A királyi hüvelyk az előző korszakból származó mérték, a királyi hosszmértékrendszer második tagja (ld. 2.2.6.1.1.1.), nagysága 1 /M királyi láb, metrikusan: 1 királyi hüvelyk=2,605 cm. 80 E korszakban hamarosan kiszorul a használatból, mert szerepét fokozatosan átveszi a bécsi hüvelyk. 3.2.6.7. A mérnöki hüvelyk a mérnöki hosszmértékrendszer tagja (ld. 2.2.6.2.1.1.4.). A 18. század elején induló geometrák működése során alakult ki az osztrák hosszmértékrendszerből, mint az új rendszer első, majd harmadik tagja, s e kialakulás során váltószáma, így nagysága is megváltozott. A korszak elején még a bécsi hüvelyket használják a földmérők, 1 / 12 bécsi láb nagyságban. 81 A 18. század derekán — 1768-ban már bizonyosan — kettéválik ez a mértékegység. Építőmértékként megmarad a bécsi hüvelyk, s annak nagysága (V12 bécsi láb), többnyire jelző nélkül (Zoll, Daumbreit) használva. A földmérők azonban alkalmazni kezdik az x / 16 bécsi láb nagyságú, még jelző nélküli hüvelyket. 82 Ezen, később földmérőnek (geometrischer) nevezett hüvelyk metrikus nagysága a bécsi láb értéke alapján (ld. 3.2.9.4.) 1,97 cm, és ez a nagyság már utal a fejlődésre és mikéntjére.
