Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
jük. A készítendő szűr, dolmány és nadrág méreteit többek között „fertáj, fél fertáj" méretben írja elő, s e forrásból megtudjuk azt is, hogy az az egész, amelynek a negyedéről van szó, az a sing. 41 így a Kresz által adott váltószám 42 nélkül is tudjuk, hogy 1 fertály=7 4 sm & vagyis annak metrikus nagysága (ld. 3.2.21.15) alapján 75,55 cm. Ez a nagyság — a rendszerből következőleg — fél láb, illetve két tenyér; így az egységként említett „fél fertáj" 7,78 cm, tehát tenyér nagyságú (ld. 3.2.25.). Mint földmértéket ld. 4.2.19. • 3.2.4. FURAS Szintén a szűrszabó hosszmértékrendszerhez tartozik, annak második tagja (ld. 2.2.6.2.1.2.3.), s mint említettem, csak a 19. század elején tűnik fel, nagyon valószínű azonban sokkal korábbi léte. Nevét magyarázni illenék, magyar szótárainkban azonban csak Bálintnál szerepel, s tőle azt is megtudjuk, hogy a szegedi szűrszabóknál a másik neve punctum volt. 43 Sokkal tovább nem jutottunk, mert a punctum jelentése a hazai latin szótáraink szerint a közismert ponton kívül szúrás, ősi szóval gyakás, vagyis rokonértelmű. Nyilvánvaló, hogy a magyar kifejezést fordították latinra, s nem megfordítva, tehát a magyar szóból kell kiindulnunk, természetesen a szűrszabó kifejezésből. Értelmező szótárunk szerint „a fúrás: a fúr igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység, ... kör alakú lyuknak, furatnak készítése megfelelő szerszámmal". Kérdés lehet azonban, hogy a jelen esetben erről, vagy pedig — amit a szótár nem említ — e cselekvés eredményéről, vagyis furatról van szó. És mivel kapcsolatos a név alakulása: a mértékrendszerrel vagy a szabással? A válasz kereséséhez nézzük meg az alapszónak, az igének a jelentéseit. Az etimológiai szótár szerint az alapjelentése: lyukaszt, a továbbiak pedig a megjelenés időrendjében: izgat, bánt valamit, lopakodik, belop, beledug, belenyom, evez, s a mai: áskálódik valaki ellen. Melyik lehet kapcsolatos a mértékrendszerrel? Ez (ld. 2.2.6.2.1.2.3.) felezőrendszer, s az egységek nevei is így alakultak egészen ezen tagig, amelyik a legnagyobb tagnak, vagyis az egésznek tizenhatod része (ld. később). Nyilvánvaló, hogy nincs kapcsolat a nagyság és a név között, mint ahogyan nincs e névben a többi egység nevével sem kapcsolat. Tegyem hozzá: az utolsó tagot is más okon nevezték el, de az teljesen logikus alakulás (ld. 3.2.18.). Most már csak a szabás adhat segítséget. A Béres és Kresz közölte 44 szűrszabó remekutasításoktól, vagyis a szabásméretektől nem kapunk választ. Viszont Győrffy feldolgozása megadja a szükséges segítséget, a szabásmód ismertetésénél ugyanis elmondja a következőket: a szűr méretét a hossza után mondják. Tizenhárom nagyság volt, s a legnagyobbtól lefelé fúrásonként csökkent a nagyság, így a 2 sing 2 fúrás nagyságától a 2 singnél 10 fúrással kurtábbig (vagyis 132,88 cm-től 85,50 cm-ig), és ezt a nagyságot a szűr belső oldalában rovásíráshoz hasonlító mesterjegyekkel be is írták. 45 Most már világos, miért lett e mértékegység neve: fúrás. Annyit jelent, jelölés.
