Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
A szűr szabásánál a nagyságot, a hosszát minden esetben jelölni kellett, mégpedig e mértékkel, és ahol jelölni kellett belenyomták (a fur ige egyik jelentése!) a tűt vagy esetleg egy árszerű szerszámot, vagyis fúrták, aztán ott vágták el az ollóval, s még a nagyságjelet is belenyomták, írták, jelölték. A fúrás nagyságának (nem egészen 4 cm, ld. alább) megfelelő' szűrhosszrövidülés, illetve -hosszabbodás az emberi testmagasság különbségeihez jól igazodik, illetve: a mértékegységek közül ez felelt meg annak leginkább, a nála kisebb (percentés, ld. 3,2.18.) kicsi, a nagyobb (fél fertály, ld. 3.2.3.) nagy lett volna. A rendszer (ld. 2.2.6.2.1.2.3.) 18. századi léte nagyon valószínű, bár első előfordulását csak 1812-ből ismerjük. Somogy megye limitációjából azt is megtudjuk, hogy „egy fúrás az 2 unnyi", 46 de rögvest javítom: ez esetben az ujj azonos a percentéssel (ld. 3.2.18.). Szerepel a debreceni szűrszabók 1818. évi remekutasításában. 47 A szegedi szűrszabók 1824. évi iratából pedig újabb váltószámot kapunk: 1 fúrás az 1 / 16 sing. 48 Ezt a nagyságot találta Győrffy is az 1920-as években a bihari szűrszabók gyakorlatában. 49 E váltószámok és a sing nagyságának (ld. 3.41.15.) alapján felírhatjuk tehát: / fúrás=3,89 cm. 3.2.5. HAJTVÁNY Egyetlen előfordulását ismerem. Román közli a borsodi református egyházjövedelmi összeírásból, keltezetlenül, de a 17. század elejére datálhatóan, Balog falunál, mint jobbágy terhet s egyúttal mértéket: „Eözvegi Azonj egi hajtván vaznot, az az egi singet s egi fertalt" ad. 50 A kifejezés egyik magyar szótárban sem szerepel, de a név logikusnak látszik: ahol, illetve amekkorára összehajtják a vásznat, az lesz a mérték. De mikor hajtják azt össze? A vég kialakításánál. Annak idején ugyanis még csak a selymet tekercselték, a többit hajtogatták. 51 Ha most azt is figyelembe vesszük, hogy a megadott nagyság — 5 / 4 sing — a vászon egyik szokásos szélessége (ld. 3.2.29.), természetesnek tarthatjuk, hogy a szélességének megfelelő a nagysága, vagyis négyszögletűre hajtották össze a kész textíliát, s addig hajtogatták így, amíg a végnek a textília fajtájától függő, akkor és ott megállapított nagyságát, hosszát elérték; vagyis a vég ilyen négyszögletesre hajtott formában alakult ki. Ebből viszont az is következik, hogy a hajtvány nagysága az adott textília szélességétől függően változott. Ebben az adott esetben 1 hajtvány vászon nagysága a megadott váltószám és a sing nagysága (ld. 3.2.21.15.) alapján számolva 77,75 cm. E nagyság pontosan egyezik a bécsi rőf nagyságával (ld. 3.2.21.2.), de ez az egyezés csupán az adott szélesség, vagyis a váltószám következménye, mert a bécsi rőf egyenlő 5 / 4 singgel. Az általánosításhoz a textíliák ismert szélességeinek szélső értékeit (ld. 3.2.29.) vehetjük segítségül: így 3 / 4 —1V 2 sing, vagyis metrikusan — kerekítve — 62— 93 cm között változhatott a hajtvány nagysága.
