Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
nagyságrend azt is megmutatja, hogy ez számított érték, mert a természetben 16 cm-es arasza csak a gyermeknek van, előarasznak is kicsi ez a nagyság, esetleg még női lehetne, de a testből alakított mérték mindig a felnőtt férfi méreteit adja. 3.2.1.5. A pozsonyi arasz használatát és egyúttal nagyságát az 1715-ben a pozsonyi városháza kapujába falazott — a tenyérrel közös — etalon bizonyítja (ld. 2.4.4.2.). Fényképét, rajzát, nagyságát közli BendefFy. 27 A kés alakú vaslemezen felül a nyélszerű rész a tenyér, az alsó, pengeszerű rész az arasz nagysága, s Bendeffy úgy véli, hogy rosszul készítették, a tenyér 33 mm-rel hosszabb lett, s így az arasz ugyanannyival rövidebb. 28 Nem valószínű. Először is: akkoriban nem gondolkoztak metrikusan, másodszor pedig: ha az arasz 27 cm, akkor a rőf 81 cm lenne, szemben az etalonon mért 78,3 cm-rel, márpedig 2,7 cm, vagyis 1 hüvelykes tévedés ilyen frekventált mértéknél lehetetlen. Egyébként is: az etalonokon mért egyéb adatok és az azokra épített — s országossá lett — rendszer, amelyiknek ez a harmadik tagja (ld. 2.2.6.1.1.3.), értelmetlenül megváltozna. Az etalonon mért nagyság a helyes, így 1 pozsonyi arasz= 26,6 cm (elméleti számítás szerint lehetne esetleg 23,7 cm, de ez valószínűtlen). 3.2.1.6. Az előarasz a kiterjesztett hüvelyk- és mutatóujj közötti távolság. Az előző korszakban is e néven dívó mértéket 29 a 18. század elejére a nép egyes tájakon bakarasznak is nevezte, s a bak előtagnak itt, etimológiai szótárunk szerint kicsinyítő értelme van. Érthetően a közönséges arasznál kisebb távolság jelölésére alkalmazták; gyakorta folyadékhiány jelölésére, pl. Munkács (Bereg) 1627. évi leltárában az „ecetek számánál" a hordóban „egy eleö arázni hean", 30 vagy Fogaras 1632. évi leltárában, szintén ecetnél „egi eleö araz heaval" van a hordóban. 31 Alkalmazták más mértékegység kiegészítésére is, pl. Derzsén (Heves) 1724-ben telekmérésnél: a hátul szélesedett „két ölett két elő arasz híján". 32 Az araszhoz hasonlóan és egyazon okból a 18. századtól kezdve fokozatosan kiszorul, a 19. század elejére a népi gyakorlatban is ritka jelenség. Az előarasz konkrét nagyságára adat nincs, mint az előző korszakban, kb. 18—20 cm lehetett. 3.2.2. BÁLA Mint az előző korszakban, 33 ebben is a textíliának átviteles hosszmértéke, mint a végen (ld. 3.2.29.) keresztül a rőfnek (ld. 3.2.21.) a többszöröse, így a nagykereskedelem mértéke. Más árunál, így a papírnál is darabmérték. A terminológia is változatlan. Az előző korszak bajor—osztrák eredetű német Ballá, Ball, s a latinosított bala, bal alak, illetve az ebből lett magyar bála, ritkábban bál megnevezés 34 élt tovább. így szerepel a szótárakban és az iratokban is. Pl. az 1603. évi erdélyi posztóharmincad rendtartásban, 35 vagy Görög Demeter munkácsi (Bereg) kereskedő 1695. évi vagyonbecsüjében a textíliánál, a rőf és a vég mellett. 36 Nagysága az előfordulások ritkasága, illetve formája (viszonyszámszámítási
