Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
aláírt másolattal. Kovachich a nádori adomány jobbágytelkének nagyságát szerette volna korabeli — tehát bécsi — mértékben megállapítani. Szerinte a Hármaskönyv mensurája — a királyi arasz — az 7 digitus, ami alatt ő bécsi hüvelyket értett. 20 A királyi arasz tehát a bécsi hüvelyk értéke (ld. 3.2.6.3.) szerint 18,438 cm lenne. Kovachich azonban nem mondta meg, hogy a Hármaskönyv melyik kiadását használta, s ez nem mindegy. Ezt ő is tudta, amit a késó'bbi Gáty-féle adatnál közöltek is igazolnak. A következő adat Káts 1804-ben megjelent, pontosságra törekvő metrológiai művében található. A Hármaskönyv 1599. évi bécsi kiadásában mérte meg a vonaletalont, vagyis az 1 / 16-od királyi ölet — amit tévesen rőfnek nevez —, s ez a vonal a bécsi mértékkel 7 hüvelyk 2 vonal és 10 1 / 2 pont, 21 ami 19,068 cm. Jó közelítés, csak 0,472 cm-rel tér el a ténylegestől. Gáty 1833-ban oly régi Hármaskönyvet vett elő, „milly régi tsak találtatott", s az értekezést közlő folyóirat szerkesztője, Horvát István rögvest megjegyezte: „Vajha a kiadás évszáma a derék értekezőtől felhozatott volna. Az itt az egyik legnagyobb nehézség, hogy Werbőczy számos kiadásaiban a mérték vonalhosszúsága nagyon különböző. Ez bírta arra a halhatatlan érdemű Kovachich Mártont, hogy jutalmat ígérne annak, ki e mértéket vasra, rézre vagy kőre vésetve elő állítaná." Nos, Gáty megmérte a „felrajzolt mértéket", s úgy találta, hogy az 7 pozsonyi hüvelyk (ld. 3.2.6.8.), amely a bécsivel egyezik, 22 vagyis 18,438 cm lenne. Ismét; de figyelmeztetnem kell, hogy a királyi ölnél már nincs ezeknél egyezés (ld. 3.2.17.7). Végezetül: Fedák Pál jászói nótárius 1847-ben végzett, a királyi ölnél részletesebben ismertetett (ld. 3.2.17.7.) számításában a Hármaskönyv 1751. évi kiadása alapján a „marginális linea" — az arasz — 139/20 bécsi hüvelyk, 23 vagyis 6,95 bécsi hüvelyk, ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.6.3.) 18,30 cm, így 1,24 cm-rel kisebb a ténylegesnél. A királyi arasz nagyságát az említettek után, napjainkig terjedően még sokan számolgatták Werbőczi Hármaskönyve I. 133. fejezetében, a királyi mértékeknél az oldalra nyomtatott vonal — a királyi arasz etalonjának — nagysága alapján, amely viszont — előbb is olvashattuk — szinte kiadásonként változó nagyságú volt, különösen ha mm pontossággal mérjük. 24 Szerencsére ma erre már nincs szükségünk, mert a királyi arasz pontos metrikus nagyságát a királyi öl etalonjának (ld. 3.2.17.7.) alapján pontosan megállapíthattam, s az 19,54 cm. 25 3.2.1.4. A mérnöki arasz e korszak végén tűnik fel. Cserna János 1825-ben a földmérő legkisebb mértékegységének nevezi az araszt, mert mint írja: „Az Inzsellér híjába dolgozik egy Arasztnál kissebb mértékre, p.o. czolokra [hüvelykekre], mert csak egy eke is szélesebb barázdát nyit egy Arasztnál." Megállapítása szerint 1 arasz az 1 / 12 bécsi öl, illetve Va láb. 26 Ebből következőleg (ld. 3.2.9.4., 3.2.17.3.) 1 mérnöki arasz=15,80 cm. Itt meg kell jegyeznem, hogy a mérnöki hosszmértékrendszerek (ld. 2.2.6.2.1.1.4.) nem ismerik az arasz mértékegységet. Továbbá: a
