Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

2.4.7. Büntetés. A hibás, hamis, tiltott mérték használójára az 1405:1. és az 1588:16. tc. áruelkobzást szabott ki.

588 Ezt megerősíti az 1655:31. tc, amit ismét az 1659:71. tc. Az 1715:63. tc csak hivatkozik az 1655:31. tc-re, de büntetésről nem intézkedik, amint az 1729:14. tc. sem. Az 1807:22. tc. sommásan így rendelkezik: „az ellen vétőket és a törvény áthágóit a törvényhatóságok a vétkesek állapotához képest fenyítsék meg". Végül az 1874:8. tc 9. §-a szerint: „Az elkobzáson kívül közigazgatási úton behajtandó és 100 forintig terjedő pénzbírsággal fenyítendő, fennmaradván azonkívül a netaláni bűnvádi eljárás alkalmazása is. A kihágás ismétlése súlyosbító körülménynek veendő. A be nem hajtható bírság minden öt forintot egy napban számítva, fogságbüntetéssé változtatandó át. A bírságok azon hatóság pénztárába folynak, melynek rendőri közegei által kiszabattak." Vagyis a törvények a métertörvényig pénzbüntetést nem állapítottak meg; a 17—18. században csak áruelkobzást írtak elő, 1807-ben a büntetést a törvényhatóságokra bízták. A törvényhatóságok viszont már megszabják a bírság összegét, ami 1636-ban Bars megyében 12 Ft;

589 1639-ben Turóc megyében mindenkire 12 Ft és áruelkobzás;

590 Szombathelyen 1651-ben 12 Ft,

591 1652-ben 6 Ft;

592 Bars megyében 1653ban elkobzás és nemes emberre 100 Ft, parasztra 40 Ft, ennek harmada a megyéé, harmada a földesúré, harmada az elkobzóé;

593 Ungban 1656-ban 12 Ft, kétharmadát a megye, harmadát a szolgabíró kapja;

594 1679-ben Nógrád megyében 12 Ft, felét a megye, felét a szolgabíró kapja;

595 Mosón megyében 1687-ben 12 Ft;

596 1701-ben Abaúj megyében 12 Ft;

597 1713-ban Tolna megyében 100 Ft, felét a megye, felét a földesúr kapja,

598 1 7 1 5-ben Vas megyében 50 Ft, harmadát a megye, kétharmadát a szolgabíró kapja;

590 1717-ben Borsod megyében 12 Ft,

600 Esztergom megyében 1721-ben parasztnak 12 Ft, nemesnek törvény szerint;

601 1721-ben Tolna megyében 12 Ft, felét a szolgabíró, felét a földesúr kapja;

602 Bihar megyében 1745-ben 3 Ft és áruelkobzás;

603 1752-ben Budán áruelkobzás;

604 1756-ban Vas megyében áruelkobzás;

605 Pozsony megyében 1762-ben „földesúr, nemes ember, uradalmi tiszt, királyi és mező városbeli, nemesi és portionalis helység" lakójának egyaránt 12 Ft;

606 Bihar megyében 1781-ben áruelkobzás.

607 A törvényhatóságok tehát szigorúbban büntettek, mint azt a törvény előírta; és még mielőtt azt a törvény rájuk bízta. Csak áruelkobzással 3 törvényhatóság büntetett, a többi pénzzel. Az esetek jó felénél 12 Ft volt a büntetés, egy-egy esetben 3, 6, 50, 100 Ft. Erdélyben más volt a helyzet. Az 1613. évi szebeni országgyűlés határozata 500 Ft büntetést rótt ki;

608 az 1623. évi gyulafehérvári országgyűlési végzés leszállította 200 Ft-ra;

609 az 1653. évi határozat (III. 45. 1.) ezt a városiakra rójja, a falusiakra 12 Ft-ot.

610 Az 1691. évi tordai országgyűlés is így differenciál: 200 Ft a „nemesi és városi rendnek", a „paraszt rendnek" 12 Ft a bírság;

611 s ez a büntetés marad a továbbiakban. Az 1810. évi diéta megtetézte ezt áruelkobzással, 1819ben pedig a gubernium hozzátette még a „criminalis keresetet" is.

612 Ebből viszont az következik, hogy Erdélyben az egész korszakban nagyobb bűnnek tartották a nem hiteles, hamis mérték használatát, mint Magyarhonban, de azt már bajos megállapítani, hol volt mégis több a visszaélés. Az valószínűnek 9 Bogdán 129