Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

1. BEVEZETÉS

mértékekről: elsősorban a kereskedelem számára akar segítséget adni; harmadik a számtankönyv, ez szükségképpen kitér a mértékekre is; negyedike statisztika, ennél szintén szükségszerű a mértékek ismertetése. És csak kevés nevezhető e művek közül ténylegesen metrológiai irodalomnak, de mindegyikre jellemző az, hogy a kor mértékeit tárgyalja, a királyi rendszer még a 19. század elején is dívott (ld. 2.2.6.1.1.1., 2.2.6.1.2.). Mindebből pedig az következik: ez az előzmény voltaképpen csak irodalmi forrás. Az előzmények másik csoportjába a történeti metrológiai művek sorolhatók. A hazait a külfölditől érthetően elválasztva tárgyalom ezeket, de ismételten hangsúlyoznom kell, hogy csak a témával, vagyis e korszakkal, a hossz- és földmértékekkel, illetve azokkal is foglalkozó, valamint a mérésügy egészét tárgyaló műveket veszem számba, így természetesen kimaradnak a csak űrmértékekkel foglalkozó művek: van egynéhány. A hazaiak közül egy egész korszakot, vagy egy-több mérték történetét teljességre törekvőén feldolgozó mű csak az előző korszakkal foglalkozó kötet,

46 mint az első hazai önálló történeti metrológiai mű. Félreértés ne essék: nem dicsekedve, sajnálkozva mondom. Már évtizedekkel korábban kellett volna valakinek (de inkább valakiknek) megkezdenie, a szintézis szándékával, a hazai mértékek történetének módszeres feldolgozását. A Mérésügyi Hivatal kiadásában 1959-ben megjelent kötet ugyanis sem ez, sem az: vegyes témakörben, azokon belül leszűkített cikkek csokra, amelyek Huscava és Nagy tanulmányait kivéve levéltári forrást nem használtak,

47 ez pedig komoly hiányosság, mint ezt Sándor cikkével kapcsolatban később konkretizálom (ld. 2.4.5.3.). Közülük a jelen kötet témájához Bendeffy cikkének

48 néhány tétele, Nagy tanulmánya

49 és Sándor cikke

50 tartozik. A történeti metrológiai irodalom többi tagja szintén tanulmány, cikk. Célszerű ezeket is időrendben felsorolni. A sornyitó Gáty 1833. évi cikke, a témához illő címmel, „Régi magyar mértékek" ismertetése: a királyi rendszerrel foglalkozik.

51 Néhány évtized eltelik a következőig. 1865-ben jelent meg Knauz kis cikke, „Mennyi egy aratrum" címmel; szintén a királyi mértékeket vizsgálja.

52 Ismét eltelik néhány esztendő. 1880-ban jelenik meg Gyárfás kitűnő ismertetése a jászkun földmértékekről; igazán sajnálatos, hogy forrásokat nem közöl.

53 1895-től kezdi publikálni Acsády a levéltári kutatásai alkalmával talált mértéktörténeti adatokat,

54 s a század végén foglalja össze a hazai mérték és mérésügy akkor ismert történetét.

55 E század első műve Lukácsi kis füzete 1907-ből, nem tisztán metrología, de foglalkozik a királyi rendszerrel is.

56 Aztán hosszú szünet. 1930-ban publikálja helytörténeti jellegű cikkét Győry a dorozsmai kötélről.

57 Ismét hosszú csend, majd ismét helytörténeti jellegű cikk, Marjalakié, 1956-ban a miskolci kötélről.

58 S csak az 1950-es évek végén kezdődik a tényleges történeti metrológiai irodalom. 1959-ben jelent meg ugyanis a már említett gyűjteményes kötet,

59 amely hivatva lett volna részletes programot adva útjára indítani a hazai történeti metrológiai kutatást. Sajnos, nem tette. De az 1960-as években szaporodik a kutatótevékenység. 1963-ban találkoztam én először, a 200 éves gabonalelet kapcsán, a mértéktörténet problémájával.

60 1965-ben közli cikkét Wellmann a királyi föld-