Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A katalogizálás a könyvtári állománynak kartotéklapokra történő címleírása vagy címfelvétele. A kartotéklapokat katalógusla­poknak vagy katalóguscéduláknak nevezik. A katalogizálás eredménye a katalógus vagy címjegyzék. 19—45 Könyvtári címleírás—vagy címfelvé­tel a könyvtári anyag bibliográfiai adatainak kartotéklapokra történő feljegyzése. A címleírást szabvány szabályozza. A címleírási szabály a katalogizálás kéziköny­ve. A kartotéklapokat katalóguslapoknak vagy katalóguscéduláknak, a címleírást ka­talogizálásnak is nevezik. A címleírás eredménye a címjegyzék vagy katalógus. A címleírás legfontosabb művelete az osz­tályozás. 19—46 Könyvtári osztályozás — a könyvtári címleírásnak az a művelete, amelynek során a könyvtári anyagnak megadott szakrend­szeren belüli helyét határozzák meg. Az osztályozás a könyv tárgya alapján történik, amelyet a könyv címéből, tartalom­jegyzékéből, esetleg szövegéből állapítanak meg. Komplex tárgyú könyveknek több helye is lehet a szakrendszerben. • A könyvtári anyag tárgyát vagy tárgyait tömören szóban vagy szavakban, az ún. rendszavakban szokták összefoglalni. Legáltalánosabb az egyetemes tizedes szakrendszer alapján történő tizedes osztá­lyozás. 19—47 Tizedes könyvtári osztályozás — a könyvtári anyagnak olyan szakrendszerbe történő besorolása, amelynek kategóriái ti­zedes számrend szerint tagolódnak. 19—48 Könyvtári betűrendes besorolás — a könyvtári anyagnak betűrendes rendszerbe történő besorolása, a címleírásban szereplő rendszavak betűi alapján. 19—49 Könyvtári rendszó — a könyvtári anyag tárgyának tömör összefoglalása egy szóban, a rendszóban. Minthogy a könyvtári anyag tárgya álta­lában összetett, egy könyv tárgyát több rendszóban lehet csak összefoglalni. A könyvtári anyag osztályozása vagy sza­kozása, valamint betűrendes besorolása, egyaránt a rendszavak alapján történik. 19—50 Könyvtári katalógus — elsődlegesen a könyvtári anyag használatát szolgáló se­gédlet, amely a könyvtári anyag könyvtári egységeinek a címleírási szabály szerint meg­állapított bibliográfiai adatait tartalmazó és valamely rendszer szerint csoportosított kar­totéklapokból áll. A katalógus kartotéklapjait katalógusla­poknak vagy katalóguscéduláknak nevezik. A katalógust címjegyzéknek is mondják. Azon az alapon, hogy a katalógus milyen lapjainak vagy céduláinak a csoportosítása milyen rendszer szerint történik, a kataló­gusnak többféle fajtáját különböztetjük meg. Ilyenek: az általános, a szerzői, a föld­rajzi, a tárgyi, a szak- és a központi kataló­gus. 19—51 Általános könyvtári katalógus — ösz­szevontan, rendszerint közös betűrendben, tartalmazza a könyvtári anyag szerzői, föld­rajzi és tárgyi katalógusát. Ebben a jelentésé­ben összesített vagy több dimenziós kataló­gusnak is nevezhetjük. 19—52 Szerzői könyvtári katalógus — olyan könyvtári katalógus, amelynek kartotéklap­jai a könyvtári anyag szerzőinek, szerző nem szereplése esetén címeinek betűrendjében vannak csoportosítva. 19—53 Földrajzi könyvtári katalógus — olyan könyvtári katalógus, amelynek karto­téklapjai a könyvtári anyag címeiben szerep­lő földrajzi neveknek rendszerint betűrendjé­ben vannak csoportosítva. 19—54 Tárgyi könyvtári katalógus — olyan könyvtári katalógus, amelynek kartotéklap­jai a könyvtári anyag címeiben szereplő tár­gyi címszavaknak rendszerint betűrendjében vannak csoportosítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom