Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

19—55 Könyvtári szakkatalógus — olyan könyvtári katalógus, amelynek kartotéklapjai a könyvtári anyag címeiben szereplő tárgyak szakrendszerében vannak csoportosítva. A leggyakrabban alkalmazott szakrendszer az ETO (egyetemes tizedes osztályozás) szerinti. 19—56 Központi könyvtári katalógus — olyan könyvtári katalógus, amely több könyvtári intézmény vagy könyvtári részleg könyvtári anyagát öleli fel, annak címleírásait tartalmazza. A központi katalógust központi címjegyzéknek is nevezik. A bibliográfia 19—57 Bibliográfia — elsődlegesen a könyvtári anyag használóinak a tájékoztatására, a megjelentetés szándékával készült könyvtári segédlet, amely a könyvtári anyag bibliográfiai adatait vagy címleírásait és az esetleg azokhoz fűzött észrevételeket, magyarázatokat tartalmazza függetlenül attól, hogy a könyvtári anyag melyik könyvtárnak az állományába tartozik. A bibliográfia készítését szabvány szabályozza. A bibliográfiának különböző alapon számos fajtáját különböztetik meg. 19—58 Bibliográfiai adatok — a könyvtári anyagnak a biztonságos őrzéséhez (a leltározáshoz) és a használhatóvá tételhez (a katalogizáláshoz) szükséges meghatározott adatai. Ezek az adatok a következők: a mű készítőjének (szerző, összeállító, sajtó alá rendező stb.) neve, a mű teljes címe (címe és alcíme), a szerkesztő neve, a fordító neve, az impreszszum, azaz a kiadó neve, a kiadás helye és éve, a kötet- vagy évfolyamszám, a terjedelem, a formátum (gerincmagasság), a sorozat címe, a műnek sorozatbeli sorszáma. A leltározáshoz csak minimális bibliográfiai adatok szükségesek, a katalogizáláshoz teljes címleírás. 19—59 Általános bibliográfia — olyan bibliográfia, amely meghatározott könyvtári anyagról tárgyi korlátozás nélkül ad bibliográfiai tájékoztatást. 19—60 Szakbibliográfia — olyan bibliográfia, amely meghatározott könyvtári anyagnak csak bizonyos szakterületre vonatkozó részéről ad bibliográfiai tájékoztatást. Szakbibliográfia pl. a történelmi vagy a levéltári bibliográfia. 19—61 Szerzői bibliográfia — olyan bibliográfia, amely valamely szerző által írt művekről ad bibliográfiai tájékoztatást. 19—62 Annotált bibliográfia — olyan bibliográfia, amely a bibliográfiai adatokon kívül magyarázatot is fűz az általa feldolgozott művekhez, értékeli is azokat. 19—63 Ajánlott bibliográfia — vagy válogatott bibliográfia olyan bibliográfia, amely meghatározott könyvtári anyagból csak a legfontosabb, legjelentősebb műveknek a bibliográfiai adatairól tájékoztat. 19—64 Könyvtári dokumentáció — tájékoztató célú segédletek — elsősorban katalógusok és bibliográfiák — készítése a könyvtári anyaghoz. Magukat e segédleteket is nevezik könyvtári dokumentációnak. Könyvtári dokumentációnak nevezik a dokumentáció alapján történő szó- vagy írásbeli tájékoztatást, adatszolgáltatást is. A könyvtárhasználat 19—65 Könyvtárhasználat — valamely könyvtári intézmény vagy valamely intézmény könyvtári részlege működésének az a része, amely a könyvtárnak az olvasók általi használatával kapcsolatos. Két fő területe: az olvasószolgálat és a kölcsönző szolgálat. 19—66 Könyvtárhasználati szabályzat — olyan könyvtári szabályzat, vagy valamely könyvtári szabályzatnak az a része, amely a könyvtárhasználat kérdéseivel foglalkozik.