Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Ellentétben a közönséges iratanyaggal, irattári hangiratanyagot felesleges megkülönböztetni. Mert igaz ugyan, hogy a hangiratanyag provenienciája sokkal lényegesebb tényező, mint az egyéb hanganyagé, megállapítása azonban szintoly nehéz. Levéltári hangiratanyagot azonban lehet és kell megkülönböztetni. Levéltári az a hangiratanyag, amelynek dokumentumjellege van. A levéltári intézmények általában levéltári hangiratanyagot őriznek, előfordul azonban, hogy nem dokumentum jellegű hangiratanyag is van az őrizetükben. A több példányban készült hangiratokból természetesen csak egy-egy példány kerül levéltári intézmények őrizetébe. 7—32 Fényképanyag — olyan levéltári anyag, amely fényképeket tartalmaz. Különbséget kell tenni az iratokról készült fényképmásolatok és az egyéb — pl. személyekről, tájakról, tárgyakról készült — fényképek között. Az iratokról készült fényképmásolatok ugyanolyan iratoknak minősülnek, mint azok az iratok, amelyekről készültek. A levéltári intézmények általában csak levéltári iratokról készült fényképmásolatokat őriznek. Előfordul azonban, hogy csak irattári, sőt olyan iratról készült fényképmásolat is levéltári intézmény őrizetébe kerül, amely levéltárinak sem, irattárinak sem minősül. Az iratokról készült fényképmásolatokat a levéltári intézmények részben az iratok között, részben külön gyűjteményben, a fényképtárban őrzik. A nem iratokról készült fényképekről erősen vitatható, hogy egyáltalában tartozhatnak-e a levéltári intézmények őrizetébe, nem lenne-e helyesebb, ha a múzeumok őrizetébe tartoznának. Tény azonban, hogy számos levéltári intézmény már őriz ilyen fényképeket, tehát figyelembe kell venni azokat. Az ilyen fényképek között is megkülönböztethetünk irattáriakat és levéltáriakat. Irattári fénykép az olyan, amelynek van provenienciája. Provenienciája van minden első negatív fényképfelvételnek. Az ilyen fénykép rendeltetésszerűen annak a szervnek vagy személynek a fényképei közé tartozik, amely illetve aki készítette vagy készíttette. Provenienciája van az első negatív felvételről készült első pozitív másolatnak is. Ez is annak a szervnek vagy személynek a fényképei közé tartozik, amely, illetve aki készítette vagy készíttette. Ez az első pozitív másolat azonban már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem különböztethető meg a további pozitív másolatoktól, mint ahogyan a valamelyik pozitív másolatról készült újabb negatív is csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem különböztethető meg az első negatív felvételtől. Mindebből az következik, hogy a nem iratokról készült fényképek között meg lehet ugyan különböztetni irattári fényképeket, e megkülönböztetésnek azonban nincsen jelentősége, sem értelme. A levéltári intézmények az ilyen fényképeknél figyelmen kívül hagyhatják, hogy van-e provenienciájuk, vagy nincs. Más a helyzet a levéltári fényképekkel. Levéltári az a fénykép, amelynek dokumentumjellege van. A levéltári intézmények általában levéltári fényképeket őriznek. Előfordul azonban, hogy egyéb fénykép is van az őrizetükben. A levéltári intézmények a nem iratokról készült fényképeket rendszerint ugyanúgy őrzik, mint az iratokról készülteket. 7—33 Filmanyag — olyan levéltári anyag, amely filmeket tartalmaz. Különbséget kell tenni az iratokról készült filmmásolatok és az egyéb — pl. játékfilmek, dokumentumfilmek — filmek között. Az iratokról készült filmmásolatok ugyanolyan iratoknak minősülnek, mint azok az iratok, amelyekről készültek. A levéltári intézmények általában csak levéltári iratokról készült filmmásolatokat