Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
őriznek. Előfordul azonban, hogy csak irattári, sőt olyan iratról készült filmmásolat is levéltári intézmény őrizetébe kerül, amely levéltárinak sem, irattárinak sem minősül. Az iratokról készült filmmásolatokat a levéltári intézmények rendszerint külön gyűjteményben, a filmtárban őrzik. A nem iratokról készült filmekről erősen vitatható, hogy egyáltalán tartozhatnak-e a levéltári intézmények őrizetébe, nem lenne-e helyesebb, ha a múzeumok őrizetébe tartoznának. Tény azonban, hogy számos levéltári intézmény már őriz ilyen filmeket, azok tehát nem hagyhatók figyelmen kívül. Az ilyen filmek között is megkülönböztethetünk irattáriakat és levéltáriakat. Irattári film az olyan, amelynek van provenienciája. Provenienciája van minden első negatív filmfelvételnek. Az ilyen film rendeltetésszerűen annak a szervnek vagy személynek a filmjei közé tartozik, amely készítette vagy készíttette. Ugyanez a provenienciája az első — még ideiglenes — negatív filmfelvételről készített első végleges negatív filmfelvételnek. A pozitív másolatoknak már nincs provenienciájuk. A levéltári intézmények általában csak irattári filmeket őriznek. Nem irattárit csak abban az esetben, ha az irattári nem maradt fenn. A levéltári intézmények azonban nem mindenféle irattári filmet őriznek, hanem csak olyat, amelynek dokumentumjellege is van. A levéltári filmnek provenienciája és dokumentumjellege van. A levéltári intézmények általában csak levéltári filmeket őriznek. Előfordul azonban, hogy nem levéltári film is levéltári intézmény őrizetébe kerül. A levéltári intézmények a nem iratokról készült filmeket rendszerint ugyanúgy őrzik, mint az iratokról készülteket. 7—34 Képanyag — A levéltári fénykép- és filmanyagot összefoglalóan levéltári képanyagnak nevezik. A rajzanyag és a festményanyag nem levéltári, hanem muzeális képanyag, kivéve a térképeket és a tervrajzokat. 7—35 Sajtóanyag — nyomdai úton előállított könyvanyag. Mint könyvanyag könyvtári anyag, nem tartozik a levéltári anyag körébe, bár vannak levéltári intézmények, amelyek a sajtóanyag bizonyos fajtáit, pl. az újságkivágatokat, gyűjtik. 7—36 Kivágatanyag — újságokból és esetleg más sajtótermékekből kivágott részeket jelent. A kivágatanyag könyvanyag, könyvtári anyag, nem tartozik a levéltári anyag körébe, bár vannak levéltári intézmények, amelyek a gyűjtőterületükre vonatkozó kivágatokat gyűjtenek. A levéltári anyagfajták 7—37 Illetékességi anyag — az a levéltári anyag, amely valamely levéltári intézmény átvételi vagy illetékességi gyűjtőkörébe tartozik, amelyet gyűjtőköri illetékességből őriz, illetve amely még gyűjtőköri szerveinek vagy személyeinek az őrizetében van, idővel azonban az ő őrizetébe fog kerülni. Az illetékességi anyagot a levéltári intézmény gyűjtőköri illetékességből a levéltári jogszabályban, vagy a levéltárfenntartó által meghatározott időben és módon köteles őrizetébe venni. A már levéltári őrizetben levő illetékességi anyagot átvett anyagnak is nevezik. Az Új Magyar Központi Levéltárnak pl. illetékességi anyaga az 1944 utáni minisztériumok levéltári anyaga. 7—38 Szerzeményezési anyag — olyan levéltári anyag, amely valamely levéltári intéz-